Drávamente – Légrádtól Heresznyéig
Hazajáró műsorok

Drávamente – Légrádtól Heresznyéig

225. rész
"Ezen a földön magyar kar verekedett a magyar szabadságért. A háborúk emléke pedig azt a kötelességet is rója ránk, hogy ezt a véráztatta területet gyámolítsuk, gazdagítsuk és vértezzük fel olyan kultúrbiztosítékokkal, amelyek népét megtartják, és összeforrasztják a magyar nemzeti gondolat szeretetében és ápolásában."
Haller Jenő: Légrád története (1912)

A szeszélyesen és szenvedélyesen kalandozó Dráva a Kárpát-medence legtisztább és talán legvadregényesebb síkvidéki folyója. A Tiroli-Alpokból eredve máig megregulázatlanul érkezik meg hazánkba, hogy délnyugati gyepűvidékünket átszelve láncba fűzze a partjaira épült ártéri falvakat. A Drávamentén Zrínyi török küzdelmei és a ’48-49-es szabadságharc is mély nyomokat hagytak. A két partot századokon át összekötő folyót Trianon átjárhatatlan elválasztóvonallá tette, de a drávamenti kapcsolatok kezdenek újjáéledni. Érintetlen környezete, a holtágak, a zátonyszigetek, az ártéri ligeterdők háborítatlan élővilága pedig maradandó élményeket kínálnak a vízi és vízparti túrázóknak.

Látnivalók / Drávamente

Rég volt, de igaz volt, amikor még Árpád gyepűvédő íjászai őrizték a vidéket, Légrád a Dráva bal partján, éppen Muraköz csücskében feküdt. Később vára is épült, hogy megvédje Muraközt a fenyegető töröktől. Azóta sok víz lefolyt a Dráván, sőt, egyszer túl sok is, és a Zrínyi család várát úgy elöntötte az árvíz, hogy a Zrínyi Miklós védettebb helyen kellett új várat építsen. Aztán 1710-ben a folyó fogta magát, és úgy döntött, új medret talál magának, és Légrád a Muraközből a Dráva jobb partjára került. Vannak, akik szerint nem a természet, hanem maga Zrínyi Miklós terelte a folyót Légrád túloldalára.

Bővebben...

A Szent Mihály-hegy ősidőktől fogva Légrádhoz tartozott. „Monte Légrádiensis” gyönyörű kilátást nyújt a kanyargó folyóra, az ártéri erdőkre, magára Légrádra és a Dráván túli síkra. A török dúlás után az elnéptelenedett vidék első temploma ide, a Szent Mihály hegyre épült, 1740-ben.

A Drávát kísérő magaspart egy másik kilátópontján nemzeti zászlót lenget a szél. Az 1848-49-es szabadságharc emlékhelye, a Fesztung.

Bővebben...

Középkori vára után a kastélyát 1911-ben építette a Zichy család a faluban. Zákány felett a beszédes nevű Látóhegyről csodás panorámában gyönyörködhetünk. A Zichy grófok egykori pincéje fölött már megújult vendégház működik.

Bővebben...

Gyékényes határában az 1920-as években kezdték el kitermelni a sódert. Így alakult ki a Kotró, ez a kiváló vízminőségű, kristálytiszta kavicsbánya-tó, ami nemcsak a horgászok paradicsoma, de a búvároknak is kedvelt merülőhelye. Vize olyan tiszta, hogy még az édesvízi medúza is megél benne.

Bővebben...

Vízvár ma már főleg az alatta merész kanyarokat leíró, mellékágakat, holtágakat és kavicszátonyok kialakító Dráva természeti értékeiről ismert. Itt áthajózhatunk a magyar Grand Canyonon. A folyót övező legmagasabb, 25 métert is elérő heresznyei partfalat nevezik így csodálói.

Bővebben...