Hazajáró műsorok

Csornahora-hegység – Ezüstföld kincse

10. rész

Van egy hegység a Kárpátokban, amely valahogy mindmáig méltatlanul kevés figyelmet kapott. Ha kíváncsi tanárként körbetekintettünk a Kárpát-koszorú osztálytermében és megkérdeztük a hegyeket, ki a következő, aki megmutatja magát, rendre ő is ott nyújtózkodott, hátul, a sok jelentkező között. De valahogy a sok bérc takarásában mindig elkerülte a figyelmet. Most végre egyszer őt, az egyik legeldugottabb hegységét, a Csornahorát is felelni hívja a Hazajáró. A fehér és fekete Tisza ölelésében fekvő, sziklás bérceivel égre törő tekintélyes vonulatot arról kérdezzük, miről regélnek bővizű patakjai, fenyveserdőkkel dúsított érintetlen verhovinája, és a 2000 méteres magasságot is elérő gyephavas gerincei.

A Csornahora szépséges vonulata az Északkeleti Kárpátok, s benne a Máramarosi-havasok legmagasabb hegysége. Ezer éven át a Magyar Királyság és Galicia határát képezte. Tetejét Kárpátalja legmagasabb csúcsa, a legendás Hóvár koronázza.

A festői szépségű hegyvidék turisztikailag még fejletlen képet mutat. Pedig e térséget idegenforgalmi szempontból már a 20. század elején felfedezték, Kárpátalja két világháború közötti visszacsatolása után újra nagyívű turisztikai fejlesztések voltak errefelé. A turistaházak és jelzett ösvények legjavát az országvesztés és a kommunizmus elpusztította, ám amióta a Fekete-hegy a Kárpáti Bioszféra Rezervátum része lett, az elmúlt években mintha kezdene új erőre kapni. Induljunk hát „Ezüstföld” kincséhez, kifaggatni múltról és jelenről a változatlan gyönyörűségükben megmutatkozó hegyeket.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A Hóvártól keletre ideális gerinctúra terepet jelent a Csornahora-hegység főgerince. A cirkuszvölgyekkel szegélyezett gyephavas háton olyan csúcsok emelkednek, mint a Breszkul, a Bölényhavas, vagy a Kishavas. A katlanokban fekvő tengerszemek közül az egyik legismertebb, a Neszamovite-tó. A főgerincen néhol még az ezeréves határ lövészárok maradványai is fellelhetők. A főgerinc jellegzetes csúcsa az Iván pap-havasa, amelyen az egykori csillagvizsgáló és meteorológiai állomás romjai láthatók.

Bővebben...

A Fehér-Tisza völgyében elterülő hegyvidéki ruszinok lakta településeket, Nyilast, Vidráspatakot, Tiszabogdányt és Láposmezőt érintve közelíthető meg a Csornahora-hegység főgerince. A Hoverla patak völgyében felfelé, a Hoverla-nyeregtől meredek emelkedőn érhető el az egész Északkeleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Hóvár. A legendás csúcs Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után Észak-Erdély visszatéréséig, Magyarország legmagasabb csúcsa volt.

Bővebben...

Rahó mellett találjuk a Fehér-és a Fekete-Tisza összefolyását, Tiszaközt, ahonnan már Szőke Tisza néven folyik tovább a folyó. Kárpátalja legmagasabban fekvő városa, a „huculok fővárosa” a Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja, Rahó. A központban áll a rahói szórványmagyarság vallási központja a 200 éves Nepomuki Szent János-plébániatemplom. A bolsevik rendszerben a lebontásra ítélt épületet a helyi magyar hívek összefogása mentette meg a pusztulástól.

Bővebben...