Baróti-hegység – Miklósvárszék és Sepsiszék határán
Hazajáró műsorok

Baróti-hegység – Miklósvárszék és Sepsiszék határán

123. rész

“A Baróti hegység hegyei lágy hajlatúak, a lombhullató bükkösök és gyertyánosok is nyugalmat és békességet lehelnek, és az erdők ölelésében pompázó tisztásokból, a virágos hegyoldalakból áll össze a táj megnyerően barátságos képe. A degradálódott, tönkretett városszéli, a kukák körüli szemét mellől ideérkező ember előbb nem is érzékeli, hogy mik az összetevői annak a szépségélménynek, ami itt fogadja! Hát ez! Az önmagában is a maga szépségében pompázó természet, amely az ember által érintett ugyan, de az is, hogy tudatosan tisztán tartja, épségben őrzi a maga környezetét. És tiszta, illatos a levegő, mindenből a frissesség sugárzik.”

 Sylvester Lajos: Falu a Baróti hegység ölelésében (2011)

Ez a sugárzó frissesség vonzott ide minket is, az Olt ölelésében emelkedő, szelídhajlású, talpig székely Baróti-hegységbe. Egykor Hermányi-hegységnek is hívták a Keleti-Kárpátok belső flis övében, a Hargita, a Bodoki- és a Persányi-hegység között helyet foglaló középmagas vonulatot. Alig 1000 méteren terpeszkedő hátain a vegyes erdőtakarókat megritkították hegyi legelőkkel. Sokféle turistaúton járhatjuk be rejtett zugait, vagy akár észak-déli irányú főgerincét. A lábainál a háromszéki települések gazdag emlékei és az itt élők vendégszeretete is vonzóvá teszi vidékét.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Erdővidék

A Hatód-tető egykor hat község birtoka volt. Ez egyben határpont is, hiszen elválasztja az Olt felső vidékét Erdővidéktől. Innen kezdődik a Baróti-hegység.

A Baróti-hegység igen sűrű turistaösvény-hálózattal rendelkezik. Első túraútjait az EKE Háromszéki osztálya jelölte ki, még a 20. század kezdetén.

A Harcsa-tető környékét már széles, kiterjedt puszta takarja. Az erdőirtások célja a legelő nyerés volt, de a turista ezeknek köszönheti a kilátást is. Nyugatra a Persányi-hegység húzódik. Keletre a Bodoki-havasok erdős vonulatai zárják a láthatárt. A Csomád vulkáni kúpjai is itt nyugszanak az északi szomszédban.

Bővebben...

A Nyíres-patak völgyében rejtőzik az apró Zalánpatak melynek határában ásványvízforrások buzognak fel. A vulkanikus Hargita peremvidékéből fakadó borvízforrásokat és széndioxid gázfeltöréseket a székelyek a Bugyogó-feredő kialakításával hasznosították.

Zalánpatak a gróf Kálnoky család alapította üveghuta körül jött létre a 17. században. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templom ablaküvegeit csodáljuk, gondoljunk arra, hogy itt, Erdély első üveggyárában, az 1860-ig működő Zaláni Üvegcsűrben készültek.

Ma alig 150-en lelket számlál a falu, ami hiába bújt el a dombok közé, csak rátalált egy úr a messzi ködös Albionból, s házat is vett Zalánpatakon. De mit is keres itt a világ végén is túl az angol trónörökös, Károly walesi herceg? Éppen azt, amit máshol már aligha talál: érintetlen természetet, hagyományos építkezést és életmódot.

Ami máshol skanzenekbe, múzeumokba szorult, itt élő, organikus valóság. Ezt igazolják Zalánpatak alatt a régi mesterségüket máig űző szénégetők is.

Ez az ember által nem leigázott, hanem megművelt táj a helyiek számára természetes, de a messzi idegenből jövőket lenyűgözi, és talán vissza is vezeti a teremtett világ tiszteletéhez.

Bővebben...

A tatárjárás után népesült be Szárazajta. Nevét az állandóan sekély vizű Ajta patakáról kapta. Itt született, a fehérre meszelt református templom árnyékában, Árva Bethlen Kata udvari papja, a Nagyenyedi Kollégium igazgatója, Abod Mihály.

De a döntően magyar települést sajnos ma már nem ezekért, hanem egy végzetes történet miatt emlegetik. 1944. szeptember 26-án a beszivárgó Maniu-gárdisták 13 szárazajtait gyilkoltak le kegyetlenül.

Bővebben...

Árpád-kori város Sepsiszentgyörgy, lakóinak többsége még ma is magyar. Középkori múltjáról a régi Ópiac mesél. De itt találjuk Háromszék neves tanodáját, a Székely Mikó Kollégiumot. Építése hidvégi gróf Mikó Imre nevéhez fűződik, akit Erdély Széchenyijének is neveznek. A Kollégium mellett van a város színháza.

A város miliője a megingathatatlan székely hazafias öntudatról mesél. A központ patinás épületei és emlékei Sepsiszentgyörgy békés építkezésekkel és véres szabadságküzdelmekkel teli múltjáról árulkodnak. Ezt hirdeti az Olt teraszán 1832-ben épült régi vármegyeház is.

A békeidőkben szépen gyarapodott is a város. Kós Károly tucatnyi épület megtervezésével tette le a névjegyét Szentgyörgyön.

A legmeghatározóbb az 1875-ben alapított Székely Nemzeti Múzeum épülete, amely páratlan gyűjteménynek ad otthont. Ahogy a múzeum alapszabálya is kinyilvánítja: a gyűjtemény a székely nép elidegeníthetetlen tulajdona. A kincsestárban többek között 50 000 tételes régészeti-történelmi anyaggal és egyedülállóan gazdag néprajzi gyűjteménnyel szembesülhetünk. A természettudományi osztályon a kárpáti élővilágot is megismerhetjük.

Van itt egy ereklye, ami több, mint egy múzeumi tárgy: egy darab harangból öntött történelem, a székely szabadságszeretet jelképe: Gábor Áron eredeti ágyúja.

Bővebben...