“A Baróti hegység hegyei lágy hajlatúak, a lombhullató bükkösök és gyertyánosok is nyugalmat és békességet lehelnek, és az erdők ölelésében pompázó tisztásokból, a virágos hegyoldalakból áll össze a táj megnyerően barátságos képe. A degradálódott, tönkretett városszéli, a kukák körüli szemét mellől ideérkező ember előbb nem is érzékeli, hogy mik az összetevői annak a szépségélménynek, ami itt fogadja! Hát ez! Az önmagában is a maga szépségében pompázó természet, amely az ember által érintett ugyan, de az is, hogy tudatosan tisztán tartja, épségben őrzi a maga környezetét. És tiszta, illatos a levegő, mindenből a frissesség sugárzik.”
Sylvester Lajos: Falu a Baróti hegység ölelésében (2011)
Ez a sugárzó frissesség vonzott ide minket is, az Olt ölelésében emelkedő, szelídhajlású, talpig székely Baróti-hegységbe. Egykor Hermányi-hegységnek is hívták a Keleti-Kárpátok belső flis övében, a Hargita, a Bodoki- és a Persányi-hegység között helyet foglaló középmagas vonulatot. Alig 1000 méteren terpeszkedő hátain a vegyes erdőtakarókat megritkították hegyi legelőkkel. Sokféle turistaúton járhatjuk be rejtett zugait, vagy akár észak-déli irányú főgerincét. A lábainál a háromszéki települések gazdag emlékei és az itt élők vendégszeretete is vonzóvá teszi vidékét.
