Az Aba nemzetség ősi szállásterületének nem először kellene új életet kezdenie az emberi történelem folyamában: az egykori királyi birtokok népét a török idők, majd a különböző szabadságküzdelmek harcai ritkították meg. És bár az újratelepítések után valamennyire magára talált a vidék, Abaúj-Torna hagyományosan aprófalvas térségének településeit Trianon a perifériára küldte. Aztán erre még rátett egy lapáttal a szocialista gazdaságpolitika, így a térséget reménytelenül hátrányos helyzetbe hozta a demográfiai erózió, az elvándorlás.
De hát a Hazajáró éppen az ilyen kihívásokat keresi: felhelyezni a turisztikai térképre az alig ismert vidékeket, illetve bemutatni az 1920-ban kettévágott vidék sokáig egymástól mesterségesen elválasztott magyar közösségeit. A Cserehát természeti, kultúrtörténeti adottságai, értékei ebben mind a segítségünkre voltak június idusán, mikor a Szalonnai-hegység „csendben álmodó völgyeiből”, Árpád-kori templomaitól és karsztbarlangjaitól indulva a Bódvát és az Idát kísérő dombokra ereszkedtünk magyar életjeleket kutatni.
Abaúj-Tornában még igen erős életjeleket leltünk, de egy vármegyével arrébb, Sárosban már inkább csak kihűlt helyünket, emlékeinket találtuk meg. Az Eperjestől Tokajig húzódó vulkanikus hegylánc legészakibb tagja, a Sóvári-hegység valószínűleg nem sok bakancslistán szerepel, pedig ez a hegység rejti a Felvidék legnagyobb opálkincsét és egyetlen – igaz mesterséges – gejzírét.
Az észak-dél irányú vonulat vulkáni kúpok láncolata, melyeket hágók, nyergek választanak el egymástól. A „felvidéki Sóvidék” fővárosa, Eperjes ma már csak annyira Tarca-parti Athén, amennyire görög névadója az európai kultúra meghatározó városa napjainkban. A város pontosan olyan, mint a legtöbb felvidéki társa: a szocialista városrendezés panelerdővel bástyázta körbe a gótika, a reneszánsz és a barokk emlékekben gazdag városközpontot. Ám nekünk ennyi pont elég volt, hogy megidézzük Rákóczi, Kossuth, Hamvas Béla vagy Caraffa áldozatainak szellemét. Eperjesen túl is a rozgonyi csatamezőtől Nagysárosig és Kapi váráig.
A Cserehátot és a Sóvári-hegységet bemutató filmjeink várhatóan augusztusban és szeptemberben kerülnek adásba!
