Felőr neve arról tanúskodik, hogy az itt megtelepedők annak idején Csicsó várának az őrségét biztosították. 15. századi református temploma gótikus eredetű, külső falában egy ágyúgolyó a helyi néphagyomány szerint a régi harcok emléke. A templom több építési és felújítási korszakon is keresztülment, de szépen őrzi a különböző korok emlékeit.
A kommunizmusban a hagyományos falusi gazdaságok még megtartották a felőri magyarságot, de a 90-es évek után ugyanazok a folyamatok őrlik, mint minden más magyar szórványtelepülést: elvándorlás munka hiányában, asszimiláció, vegyesházasságok, gyermektelenség. Felőr magyarságával együtt lassan elkopnak történelmi emlékei is. A kevés fennmaradt épített örökség egyike a csíktusnádi Betegh család 19. századi kúriája. Nemrég kábeltévé-társaság és kocsma működött benne, a hátsó részében családok is laknak.
Mindezek ellenére Felőr a Nagy-Szamos mente egyik legnagyobb magyar szigete, református közössége. Felőrhöz tartozik egyházilag Alsóilosva is, ahol kb. 30 magyar lélek van. Nagyilosván 1784-ben jött létre a római katolikus gyülekezet, Csicsókeresztúr filiájaként. 1828-ban a reformátusok önálló egyházközséget alapítottak és az 1840-es évek folyamán az unitáriusok is református hitre tértek. 1848-ban 56 fős nemzetőrsége alakult, akik a kajáni román fölkelők támadását visszaverték, de Mihalaș elől Désre menekültek. Mihalaș határőrei kirabolták a Horváth család udvarházát. Alsóilosva után Nagydebrek következik, amely egykor a Mikes család birtoka volt, akik kastélyt építettek a faluban. Ez ma ortodox apácák otthona.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom előtti tér.
