„A Nyitra folyó mellékére, Nagy-Ugrócra érünk. E város már az 1246. évben állott. Figyelemre méltó szépen gondozott park közepén épült négy szöglettoronynyal erődített várkastélya, mely valaha a Bossányiak, majd a Révayak, aztán Majláth János gróf tulajdona volt. Későbbi ura, Keglevich János gróf csúcsíves ékítményekkel és becses kápolnával díszíttette. A nagy-ugróci uradalom a várkastéllyal együtt 1865-ben Thonet Mihály tulajdonává lett, ki ott a kastéllyal átellenben bútorgyárat állíttatott, s azóta a város egészen új alakot öltött.” (Ruffy Pál: Barsmegye, 1900)
Érdekes adalék, hogy 1934-ben Thonet Mihály ellen egy pokolgépes merényletet kíséreltek meg, de a bútorgyáros nem sérült meg, csak a kastély egyik fala omlott össze. A kastély magánkézben van, nem látogatható.
A falu északi határában álló mutató Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus eredetű. 1332-ben már állt, 1669-ben reneszánsz stílusban építették át. Nagyugróc felett egy 1971-ben létrehozott mesterséges víztározót találunk a Tribecs északi lábánál.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a katolikus templom bejárata.
