Templomtorony helyett a távoli gyártorony jelzi: a Fekete városba értünk. A századelőn felfedezett földgázlelőhely nyomán 1936-ban alapítottak koromgyárat Kiskapuson. Három évre rá megkezdődött a cink és ólom termelése a színesfémkohóban is. Ám az áldás átokká vált, a kommunizmus idején a légszennyezés és a nehézfémek hatására tömegével betegedtek és haltak meg az itt dolgozók. A csernobili katasztrófáig Kiskapus Európa legszennyezettebb településének számított. Az 1990-es években aztán bezárt a hírhedt koromgyár, a munkások nagy része elköltözött, elhagyott lakásaikba cigányok települtek. 1989 óta lakossága 23%-kal csökkent, a 90-es évek végére a munkanélküliség 56%-os volt. Annyi változás azért történt, hogy 1998-ban egy görög cég megvásárolta a színesfémkohót, és a fekete füst helyett most fehér áramlik a kéményekből. A nehézfém-szennyezés miatt bőrrák és tüdőrák pusztít a településen, és Európában itt a legmagasabb a gyermekhalandóság.
De Kiskapus nekünk, magyaroknak nem feltétlen csak a „fekete város”. A magyar lakosságú Kiskapus fontos vámkapu, vámszedő hely volt a Segesvár-Nagyselyk úton, neve is innen ered. A nagyselykszéki település lakói 1550-ben lutheránus hitre tértek és a szászok többségéhez hasonlóan később sem követték a reformáció további újításait. 1760-ban több magyar családja katolizált, majd 1779-ben katolikus plébániát hoztak létre. Közben 1772-ben a katolikusok kezdték használni a templomot is, de azt a következő évben a hatóságok az evangélikusoknak ítélték. Hosszú időn keresztül pereskedett Medgyessel a két helység között elterülő erdők makkoltatási jogáról. Lakói 1848. április 21-én elpusztították a medgyesszékiek erdészházát. A kivezényelt katonaság távozása után ismét elkergették a szék erdőőreit, és használatba vették az erdőt. 1849. március 1-jén határában csata dúlt Puchner császári serege és Bem csapatai között. 1873-ban vasúti csomóponttá vált a Budapest-Brassó fővonalon, innen ágazik el a Kiskapus – Nagyszeben vonal, de lakossága nem gyarapodott jelentősen.
A településen évszázadok óta működött magyar nyelvű iskolai oktatás, amely 2014 őszén szűnt meg. A megszűnés oka az volt, hogy elmúlt években egy különálló épületben egy román nyelvű roma osztállyal összezárva helyezték el a magyar óvodásokat és elemista kisdiákokat. Ennek hatására a tehetősebb magyar szülők a medgyesi magyar iskolába, a szegényebbek a központi román iskolai osztályokba adták gyermekeiket. Az utolsó években már tanítónő sem volt a magyar osztályban, az egyetlen óvónő délelőtt az óvodásokkal foglalkozott, míg délután összevontan tanította a 6-11 éves gyermekeket. A korunk viharaiban is kitartóan álló maradék magyarokat az egymással szomszédos Árpád-kori eredetű evangélikus és az új, 18. századi katolikus templomok szolgálja, amíg ők éneklik a híres kiskapusi passiót, addig lesz itt magyar élet. És ne feledjük, Petőfi kopjafája is itt áll igazodási pontként a két templom között.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja Petőfi kopjafája.
