„A Bolyai-család Erdély legrégibb magyar családjainak egyike. Valószínű, hogy ősei a honfoglaló magyarokkal jöttek be és telepedtek le a Bolya völgyében, ahol a XIX. század végéig éltek és birtokosok voltak. Ősi fészkük, Bolya, a Hidegvíz patak mindkét partján, egy nagyon szűk völgyben fekszik. A község északi oldalán emelkedő dombon egy ódon kastély áll, amelynek első alapjait még a XIII. században valamelyik Bolyai, valószínűleg az első kimutatható ős, Ákos rakta le, de amely minthogy a Bolyaiak «netán» elvesztették napjainkig igen sok kézen ment át.” (Rónay Elemér: A Bolyai Bolyay-család, 1942)
Bólyát valóban a Bolyaiak ősei, a hidegvízi gerébek (az erdélyi szászok társadalmán belül elkülönülő sajátos vezető réteg tagjainak elnevezése; elsőrendű hivatásuk a katonáskodás volt) alapították. Bólya vármegyei területen, a későbbi Felső-Fehér vármegye egyik királyföldi enklávéjában feküdt. A 14. században két Bólya, Alsó- és Felsőbólya létezett, egymástól kb. másfél km távolságra. A mai falu az egykori Alsóbólya; Felsőbólya tőle keletre feküdt, 1515-re már elnéptelenedett. A 14. században Bolyai Gáspár és felesége, Bethlen Brigitta várkastélyt épített a faluban. 1511-ben Bethlen Miklós ezt újjáépítette és 1515-ben Lulai János nagyszebeni polgárnak adta el. 1576 és 1581 között Gálfi János birtokába került, majd 1596-ban Báthory Zsigmond a várkastélyt II. Mihály havasalföldi fejedelemnek adományozta, aki 1597. december 1-jén meg is látogatta. 1629-ben az uradalmat a kastéllyal együtt nagyszalontai Toldi György örökölte. A kastélyt a század végén szerezte vissza a Bolyai család. 1848-ban föllázadt jobbágyai közül többet elrettentésül a Vasvilla-pataknál kivégeztek. Napjainkra a csendes kis falu ódon várkastélya rommá lett. Szászok már egyáltalán nem, de katolikus magyar lelkek is körülbelül 20-an élnek a faluban. A magyar iskola már 1962-ben bezárt.
A Bolyai család olyan géniuszokat adott a nemzetnek, mint az 1775-ben született Bolyai Farkas matematikus, polihisztor, akinek a szülőháza helyére épült házat még megtaláljuk. Legjobb tanítványa saját fia, a világhírű matematikus, Bolyai János volt. Bolyai Farkas azon túl, hogy a Magyar Tudós Társaság tagjaként a magyar matematikai kutatás úttörője volt, számos más tudományos és művészeti területen is jeleskedett. Fiát, Jánost is csak úgy emlegették, mint a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. A Bolyaiak hagyatékát Bólyán ma már a katolikus templom melletti parókián emlékszoba őrzi. A római katolikus plébánia falán is van emléktábla, míg az ifjú Bolyai Farkas mellszobra a katolikus templom mellett a kerítésen belül van, Bolyai János mellszobra pedig a katolikus templom előtti téren, az utcán. Evangélikus templomát többször átalakították, fennmaradtak gótikus és reneszánsz részletei. Ma már csak ezekbe a szobrokba és a kiállításba, mint utolsó szalmaszálakba kapaszkodhatunk bele ezen a kiüresedett vidéken. Amennyiben meg szeretnénk nézni a kiállítást, Varga Vince kiskapusi katolikus papot kell hívni ezen a számon: 0040740270529.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja Bolyai János mellszobra.
De nem csak a Bólyai-kastély leledzik romos állapotban ezen a vidéken. A kastélytól észak felé indulva 3 kilométerre található az egykori Ingodály falu, amelyet a kommunista hatalom az 1980-as években ítélt halálra. Lakóinak többsége ekkor elköltözött, az utolsó lakos 2016-ban hagyta el Ingodályt. A növényzet azóta visszavette a területet, pedig itt két templom is várja a végítéletet. Kisebbik temploma a 15. században épült, szentélye gótikus záródást kapott, 1650-tól kazettás mennyezete volt. Mikor már menthetetlen volt, 1912-ben építettek egy új neogótikus templomot.
