„Vízaknától délre, lankás dombok aljában van a szebenmegyei Kiscsűr községe. Ősi, királyföldi szász falu, mit bizonyít a közepe táján, emelkedettebb helyen épült evangélikus temploma.” (Halaváts Gyula: Vízakna, Kiscsűr, Kistorony műemlékei, 1909)
Így szól a fáma Kiscsűrről és Árpád-kori Szűz Mária templomáról. A falut alaposan megpróbálta a történelem. Előbb a török, aztán Mihály vajda, később a kurucok dúlták, majd tűzvész és 1977-ben még földrengés is pusztította. De ez még kevés lett volna ahhoz, hogy a németek eltűnjenek innen. Ahhoz már a 20. század Isten- és embertelensége kellett, hogy a románok kerüljenek túlsúlyba. Bem 1849 januárjában ebben a térségben vív meg Puchnerrel, hogy elfoglalja Nagyszebent. A vízaknai csatában vereséget szenved, de a piski diadal után visszatér, és beveszi Nagyszebent. Ezt követően is ez a térség lesz az erdélyi harcok egyik legfőbb színtere.
A templom és környéke rendben van tartva, bár a templom kulcsát őrző gondnokot nehéz előkeríteni.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom alatti tér.
