Újegyház és Alcina ma már békésen éldegél egymás mellett Erdély kellős közepén. Ám ez nem volt mindig így! A középkorban szász lakossággal települt Alcina a 14. századra olyan jelentős hely lett, hogy Újegyházszéket 1361 és 1620 között többször is Alcinaszékként említették, vagy éppen Alcinát jelölték meg Újegyház székhelyeként. Közben Alcinának a Gerendi családdal is viaskodnia kellett, ugyanis a 15. század közepétől Alcina volt a Gerendi család birtokközpontja volt. A felszabadulás csak 1593-ban érkezett el, mikor Alscina lakossága véglegesen megváltotta magát a Gerendiektől. És ha ez nem lenne elég, 1493-ban a törökök is feldúlták a települést. 1620-ban aztán a szász Univerzitás előtt Újegyház beperelte Ancinát. Az újegyháziak szerint Gerendi János és Pál vitték Alcinára a szék bíróságát, és sérelmezték, hogy Alcina évi két nagyvásárt tart. Mindkét fél okiratokkal próbálta igazolni régi jogait, de az Univerzitás Újegyház javára döntött, és a székhelyi jog attól kezdve Újegyházat illette meg. Alcina csak 1791-ben nyert szabadalmat éves vásár tartására.
Azóta sok víz lefolyt a Hortobágy folyón, a szászok elmentek, Újegyház és Alcina ma már békésen éldegél egymás mellett Erdély kellős közepén. Alighanem egyedül az alcinai erődtemplom öreg falai emlékeznek a régi szép időkre. A templom eredetileg román stílusú háromhajós bazilika volt. 1509-ben gótikus stílusban átépítették csarnoktemplommá és dongaboltozattal fedték. A régi harangtornyot 1853-ban lebontották és 1858-ban újat építettek helyette. A kaputornyon kívül még három másik védőtornya is volt, melyek közül az északi 1914-ben omlott össze. A templom igen rossz állapotban van, csak kívülről lehet megnézni.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az evangélikus templom előtti tér.
