Talán az olyan helyekre mondják, hogy „megér egy misét”, mint Ecel. És bár istentiszteletet már nem igen tartanak Ecelen, de a Nagy-Kükküllő mellékvölgyeinek egyik legszebb erődtemploma itt található.
Első lakói alighanem székelyek voltak, akik még a szászok betelepedése előtt távoztak. Ők még Eczelnek hívták a falut, a szászok már Hetzeldorfnak nevezték. A medgyesi káptalanhoz tartozó falut már a 14. században városként említik, a király vásárok és heti piacok tartásának jogát adományozta a helynek. A 14. század elején a falu nyugati részén egy háromhajós, kereszthajóval és harangtoronnyal ellátott pillérbazilika épült. 1420-ban a harangtornyot két emelettel megemelték, és egy nyitott rácsos vázzal alátámasztott faljárdával ellátott védőszintet építettek, illetve a hajó és a kórus boltozatait már a 15. század második felében építették. A kórust megemelték és védőszinttel látták el. A kórus déli falában egy háromrészes ülőkés található; a szamárhátívek felett függő ládák és hasított liliomok alkotják a késő gótikus díszítést. Az 1792-ből származó barokk oltár Johannes Folberth mester alkotása. A középső kép a keresztre feszítést ábrázolja. Jobbra és balra Péter és Pál fa szobrai, felettük a feltámadás látható. A csavart oszlopfők, az erős párkányzatok és a korinthoszi fejezetek a barokk formavilág részét képezik. Az oldaldíszek hálózata és díszítése rokokó formákat mutat. A templom kórusában egy nyolcszögletű keresztmetszetű gótikus keresztelőkút található, amely a díszítődíszek formájára emlékeztet. A késő gótikus padok, melyek 1516-ból származnak, berakásos és indás díszítésűek. Ugyanazt a mintázatot mutatják, mint Berethalomban, és valószínűleg a segesvári mester, Johannes Reichmut alkotása. A sekrestyében egy címeres sírkő található. A harántirányban osztott címerpajzs felső mezőjében egy egyenesen álló féloroszlán látható, felemelt manccsal és kilógó nyelvvel. Mancsaiban egy virágszárat tart három virággal. A sekrestye padlásán falfestmény-töredékek találhatók; ezek Szent László legendás csatáját ábrázolják a kunokkal.
A templom kettős körülvevő fallal rendelkezett, délkeleti sarkában megerősített bejárattal, ebből ma már csak a külső maradt meg. 1605-ben Bocskai István fejedelem csapatai feldúlták a falut és a templomot. Mikor 1959-ben az északi tornyot lerombolták, egy földalatti átjáróra bukkannak, amely a tornyot a szemközti 370-es számú parasztházzal kötötte össze. A templom bejáratánál található telefonszámot kell hívni, ha be szeretnénk jutni a templomba, belépődíj 10 lej. A google maps-on a következő telefonszámok vannak fent: +40269515710, 0040754867913.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom előtti tér.
