Szo­vá­ta első okira­tos emlí­té­se 1578-ból szár­ma­zik, amely­ben a Szo­vá­ta meze­jé­re tele­pí­tett 16 sóőr csa­lád­ról sze­rez­he­tünk tudo­mást.

Az itt talál­ha­tó sós­vi­zek gyógy­ha­tá­sát már 1715-ben meg­em­lí­tik, első hiva­ta­lo­san műkö­dő gyógy­für­dő­jét 1876-ban jegyez­ték be.

A XX. szá­zad ele­jén lát­vá­nyos fej­lő­dés veszi kez­de­tét, arisz­tok­ra­ta és kirá­lyi csa­lá­dok egyik ked­venc üdü­lő­he­lyé­vé válik, Buda­pes­ten két láz ural­ko­dik: Fedák Sári és Szo­vá­ta. Ebben az idő­szak­ban épül a für­dő­te­lep jel­ké­pes vil­lá­i­nak több­sé­ge is.

1952-ben váro­si rang­ra eme­lik, a  gyógy­tu­riz­mus fej­lesz­té­se érde­ké­ben, nagy­sza­bá­sú befek­te­té­sek követ­nek, ami­nek követ­kez­té­ben ren­ge­teg kül­föl­di turis­ta kere­si fel Szo­vá­tát pihe­nés vagy gyó­gyu­lás cél­já­ból.

Szo­vá­ta nap­ja­ink­ban euró­pai hírű gyógy-és üdü­lő­hely, hír­ne­vét a sónak, gyógy­iszap­nak, vala­mint a sós tavak­nak köszön­he­ti.

A város fel­be­csül­he­tet­len érté­kű ter­mé­sze­ti kin­cse a Med­ve-tó, ame­lyet 2019 óta a világ leg­na­gyobb helio­ter­mi­kus tava­ként tar­ta­nak szá­mon.

A Med­ve-tótól 50 méter­re talál­ha­tó turisz­ti­kai tájé­koz­ta­tó köz­pont a hét min­den nap­ján nyit­va áll a turis­ták előtt és bár­ki meg­ta­lál­hat­ja a fel­me­rü­lő kér­dé­se­i­re a vála­szát, legyen az szál­lás­hely kere­sés, sza­bad­idős tevé­keny­sé­gek, turisz­ti­kai lát­vá­nyos­sá­gok vagy túra­út­vo­na­lak fel­tér­ké­pe­zé­se.

Azon ven­dé­gek szá­má­ra, aki még nem jár­tak Szo­vá­tán, tele­fo­non, eset­leg e‑mail-en is szí­ve­sen segí­tünk, hogy min­den biz­to­sít­va legyen egy élmény­dús, feled­he­tet­len vaká­ció eltöl­té­sé­hez Erdély leg­lá­to­ga­tot­tabb für­dő­vá­ro­sá­ban! Talál­koz­zunk Szo­vá­tán!