Archives
Felsőhunkóc
Grab
Alsópagony
Köpeci honvéd emlékmű
Takcsány
Véres harcok helyszíne volt az első világháborúban az ezeréves határunkon, a Ciróka-folyó völgyében fekvő Takcsány. Az északi hágókon 1914 őszétől betörő muszkákat honvédeink kemény ellenállása végül meghátrálásra késztették. 1915 tavaszára a Magyar Királyság felszabadult. A küzdelem súlyos váráldozattal járt: a harctéren több tízezer katona lelte halálát. Sírjaik ma is ott domborulnak a Keleti-Beszkidek katonatemetőiben.
Dujava-hegyi temető
Az erdős Kárpátokban, az Alacsony-Beszkidekben Sárosi határhegységnek is nevezik azt a területet, ahol 1914 őszétől 1915 májusáig véres harcok folytak. A magyar honvédeknek végül sikerült megvédeni a Magyar Királyságot, de közülük rengetegen estek el az itt folyó harcokban. Ők itt, a Dujava-hegyi temetőben leltek végső megnyugvásra.
Biharó
Az első nagy háborúban véres harcok folytak a Felvidéken. Biharó temetőjében több tízezer osztrák és magyar katona alussza örök álmát.
Ahogy a csodás dombvidék vérrel szentelt földjén tovább megyünk, gondoljunk azokra, akik a négyéves véres küzdelemmé terebélyesedett Nagy Háborúban adták életüket ezekért a földekért. Máig nem hevertük ki a háború tragikus végkimenetelét, hazánk széthullását. De sorsunk nem a monarchia katonáin múlt, ők helytálltak és sok százezren adták életüket a hazáért. Hősiességükre emlékezünk a következő temetőben, Alsópagony mellett, ahol az osztrák-magyar seregek megsegítésére érkezett német csapatok hősi halottai nyugszanak.
A hős hazafiaknak rengeteg véráldozat árán sikerült az oroszokat kiverni ősi földünkről. Rájuk emlékezzünk, már a galíciai oldalon, Grab hősi temetőjében.
Alsóverecke
Az egykor mezővárosi rangú határőr-település, Alsóverecke ruszin népe a 19. században nehéz sorba került, miután a gazdasági élet minden szála a Galíciából beáramlott zsidóság kezén összpontosult és széthullott az ősi, paraszti közösségen alapuló rend. Az adósrabszolgaság nyomorába süllyedt ruszinság megmentése érdekében, a millennium idején a magyar kormány „hegyvidéki akció” néven gazdasági programot indított, amely az uzsora visszaszorításával felemelkedési lehetőséget nyújtott Verecke népének. A sikeres programnak Trianon vetett véget, majd a kommunizmus újra évtizedekre visszataszította az itt élőket a kilátástalanságba.
A szovjet romokból lassan-lassan ébredezik a vidék. A helybéli ruszinok régi rendhez való ragaszkodását jelzi, hogy most épülő fatemplomukat Szent Istvánnak fogják felszentelni.
A temetőben az I. világháborúban elesett magyar és német honvédek alusszák örök álmukat.
A vezérlő fejedelem 1703-ban Rákócziszálláson bocsátotta ki híres felhívását a nemzethez, itt találkozott Bercsényi Miklós gróffal és dragonyosaival, majd 1711-ben itt hagyta el könnyek között hazáját Verebesen át.