Zarándi-hegység 2. – Solymos várától a Solymos csúcsáig
Hazajáró műsorok

Zarándi-hegység 2. – Solymos várától a Solymos csúcsáig

308. rész
„A Hegyes-Drócsa a Marostól északra emelkedő magyar-erdélyi határhegység legnyugatibb keresztága. A Drócsa-hegység derekát lomberdők fedik, széles gerince és oldalai azonban lakatlanok. A hegység oldalait tetemes, gyakran mélyen bevájt völgyek képezik. A Maros völgyének keskeny és szakgatott szegélyét meredek hegyek alkotják, szinte regényes, festői jelleget kölcsönözve a tájaknak.”
Edvi-Illés László: Arad vármegye közgazdasági leírása (1907)

Nem teltünk be a Hegyes tömbjével, a Zarándi-hegység keleti részét, a Dócsa hegyvilágát is ideje felderítenünk. De előbb vigyázó szemünket vessük a magyarul Solymosnak nevezett hegytömb és az Erdőhát között áttörő Maros völgyére, ahol szinte minden településre jut egy-egy főúri kastély. Ezek a megvénült épületek fültanúi voltak víg grófkisasszony-kacajoknak, fényűző bálok vonósnégyeseinek, és magyar urak nemzetépítő terveinek, de rabló hordák kurjongatásainak és perzselő lángok lobbanásának is. Míg a török- és román dúlások vörösre festették a Maros vizét, odafent a hegyek védett zugaiban egyre-másra szaporodtak az ortodox fatemplomok. Csak a Solymos rejtélyes vadonja maradt háborítatlan…