Zarándi-hegység 1. — A Fehér-Köröstől a Marosig
Hazajáró műsorok

Zarándi-hegység 1. — A Fehér-Köröstől a Marosig

307. rész
"Az alföldi rónaság délkeleti szegletén hirtelen emelkedik ki az a hegyvidék, mely az ország szívéből érkező utazónak figyelmét már messziről magára vonja. Nem csak ama sajátságával, hogy elég meredek oldalaival közvetlenül a síkságból merül fel, de még inkább avval a barátságos képpel, melyet a feléje közelgő felé tár, e hegyvidék egyik legszebb pontját adja annak a hegykoszorúnak, mely a Nagy Magyar síkságot körülveszi. Ez a Bihar hegységnek ahhoz a kiágazásához tartozik, mely legtovább nyúlik ki az Alföldre és mely helyi névül a Hegyes-Drocsa nevet viseli."
Lóczy Lajos: Jelentés az 1883-ik év nyakán a Maros és a Fehér-Körös közötti hegyvidéken és az Arad-hegyalján eszközölt földtani részletes felvételről

Így jel­le­mez­te a hegy­ség első fel­tér­ké­pe­ző­je és leíró­ja, Lóczy Lajos geo­ló­gus az Árpád-kor­ban még Mak­ra-hegy­ség­nek neve­zett Zarán­di-hegy­ség vonu­la­tát. A Fehér-Körös és a Maros ölel­te közép­hegy­ség való­di átme­ne­tet, kaput képez az Ara­di-sík és Erdély, az Alföld és az Erdé­lyi-szi­get­hegy­ség között. Első­ként nyu­ga­ti részét, az Ara­di-hegy­al­já­ból kinö­vő Hegyes tömb­jét szel­jük át, mielőtt a Maros völ­gyé­nek tör­té­nel­mi hely­szí­ne­it meg­lá­to­gat­nánk.