Visegrádi-hegység – Hazajáró próbaepizód
Hazajáró műsorok

Visegrádi-hegység – Hazajáró próbaepizód

0. rész

“A turistaság nemes mulatság, mely a testünket edzi, lelkünket felfrissíti, gondolkodásunkat megtisztítja, ideálissá teszi; mert ideálizmus kell ahhoz, hogy anyagi áldozatok és testi fáradtságok árán végezzünk olyan túrákat, melyeket semmiféle haszonlesés vagy más önző anyagi érdek nem parancsol.”

Téry Ödön dr., 1898

Hazajáró. Ma sem tudni, hogy a film címét Moys Zoltán vagy Schödl Dávid mondta-e ki hamarabb, de az bizonyos, hogy a sorozat két ötletgazdája egy meleg nyári napon próbaforgatásra invitálta két túratársát, Kenyeres Oszkárt és Pintér Jánost, hogy közösen eredjenek a nagy turistaelődök nyomába a Visegrádi-hegységben.

Látnivalók / Anyaország

Vegyük az alaphelyzetet: felszerpentinezik az ember a Visegrádi-hegység legmagasabb hegyére, kifizeti a parkolás horribilis összegét, sétál pár száz métert, elkészíti a kötelező fotót a páratlan panorámát nyújtó kilátóban, majd beül valamelyik étkezdébe, ahol eszik valamit, majd hazaaraszol a dugóban.
Valljuk be, Dobogókő ennél azért sokkalta többet tud nyújtani. Persze nem az elhagyott, romos épületekre gondolunk, hanem a természeti látnivalókra és turista elődeink úttörő munkájára, amely lépten-nyomon szembejön, ha alaposabban körbenézünk Dobogókőn.
A hely szelleme már idejekorán megérintette a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát, majd az abból kiváló Magyar Turista Egyesületet is, amely Dr. Téry Ödön és Dr. Thirring Gusztáv vezetésével elkezdte a környékbeli túraútvonalak kijelölését. A nehéz megközelítés miatt egy dobogókői túra ekkor kényelmesen két napot vett igénybe, ezért már 1889-ben kacérkodtak egy menedékház építésének gondolatával. A Prokop Géza erdész telkén épült, Pfinn József által tervezett kétszobás, 14 személy befogadására alkalmas faházat aztán 1898. június 5-én avatták fel. Ez az épület ma turistamúzeumként szolgál, melynek kiállítása a turistaság hőskorába vezeti vissza a látogatót (nyitvatartás szombatonként 10 és 14 óra között, belépés ingyenes). A növekvő forgalom szükségessé tette egy nagyobb menedékház építését, így épült fel a faház melletti kőből emelt, 42 személy befogadására alkalmas turistaház, melyet 1906. június 3-án adták át, majd 1912-ben bővítettek. A kommunista nemtörődömség ezt az örökséget is halálra ítélte, de a magyar turistatársadalom 1983-ban Mészáros János vezetésével összefogott, és megmentette a pusztulástól a létesítményeket. Sőt, az 1989-ben újjá alakult Magyar Turista Egyesület több éves munkával helyrehozta a házat, és azóta is működteti. Az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról elnevezett menedékház egész évben nyitva van, bejáratánál ott találjuk a kék túra bélyegzőt. (A ház egyben Hazajáró Pont, innen indul a minden év októberében megrendezendő Hazajáró őszi túra.) A menedékház mögött, a kilátónál áll Téry Ödön emlékműve, akinek nevét és szellemét a Dömös-Dobogókő piros szakasz is őrzi. A Turista Emlékparkban az I. világháborúban meghalt egyesületi tagoknak, a II. világháborúban elesett természetjáróknak és az 1938-as Szent István vándorlásnak is van emléke, de itt kapott emléktáblát Cholnoky Jenő földrajztudós és Mészöly Győző erdőmérnök is. Itt láthatjuk a Nagyboldogasszony tiszteletére 2006-ban felállított faoszlopot is, ahogy Dobogókőn sok más ősi motívumainkat tartalmazó emléket is láthatunk.
Thirring Gusztávnak, a Magyar Turista Egyesület megalapítójának emléktáblája a menedékház éttermében található, de a nagy elődről van elnevezve a Thirring-körút, amelyen a sárga körtúra vezet végig. A majd 2 kilométeres körtúra a kilátótól indul, egy kapun leereszkedik északi irányba, érinti a Siketnémák Mária kegyhelyét, az impozáns Thirring-sziklákat, a tragikusan fiatalon elhunyt Hegedűs Róbert kopjafáját, majd visszakapaszkodik a gerincre. A gerincen akár jobbra is fordulhatunk, és a sárga jelzésen szintben elsétálhatunk a dobogókői kilátónál is szebb panorámát kínáló Rezső-kilátóba, ahonnan elénk tárul a szemközti Börzsöny, de jó időben a Mátráig és a Tátráig is ellátni. A menedékháztól 850 méteres sétával elérhető kilátópont Tirts Rezsőről lett elnevezve, aki ez első turistajelzéseket festette Dobogókőn; domborműve a kilátónál található. Szintén rövid, de látványos túra vezet a kilátótól 2,4 kilométerre lévő Zsivány-sziklához a piros körtúra jelzésen. Télen, megfelelő hóviszonyok esetén érdemes ellátogatni az 1923-ban kialakított dobogókői sípályához, amelynek közelében találjuk a Makovecz-stílusban épült Zsindelyes vendéglőt és a jurta szállásokat. Dobogókőn működik a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza, melynek épületét a rendszerváltás után kárpótlásként kapta meg a rend. A ház kápolnájában minden vasárnap 10 órakor szentmisét tartanak, úgyhogy valóban van élet a kilátón túl is Dobogókőn!

Megközelítés:
Dobogókőre a Volánbusz is indít járatokat Pomázról és Esztergomból is, de aki gyalog szeretné megmászni a Visegrádi-hegység legmagasabb pontját, az több útvonal közül is választhat. Pilisszentkeresztről a piros jelzésen a Fagyoskatonát is érintve 1 óra 20 perc alatt érünk fel a csúcshoz (3,7 km; 358 m szint), míg az országos kéken a Zsivány-sziklát érintve 1 óra 25 perc alatt (4,2 km). Ha letennénk az autót a Két-bükkfa-nyeregben, akkor a zöld kereszt jelzésen 50 perc alatt érnénk el a kilátót (2,9 km; 110 m szint). Dömös központjából a sárga és a piros jelzés hoz fel Dobogókőre; mindkét útvonal 8 kilométer hosszú, 2 óra 45 perces utat jelent 590 méter szintemelkedéssel, de míg a sárga a Lukács-árkon át jön, addig a piros – másnéven Téry-út – a Szakó-nyerget érintve. Pilisszentlászlóról az országos kéken 10,5 km a csúcs, amelyet átlagosan 3 óra alatt lehet megtenni 432 méter szintet emelkedve. A Rám-hegy felől érkező zöld négyzet, a Király-kúttól emelkedő piros háromszög és a kék körtúra is a dobogókői túrák tárházát gazdagítja.

Bővebben...

Visegrádi-hegység

Ha van hegység, amely nem szorul különösebb bemutatásra, az éppen a Dunakanyar felett emelkedő, a Dunát jobb partján kísérő Visegrádi-hegység. Népszerűsége egyidős a magyar turistasággal, mely Budapest közelségének köszönhetően anno itt bontogatta szárnyait. Könnyen megközelíthető turisztikai célpontjai miatt vonzereje azóta is töretlen.

Földrajzilag a Dunántúli-középhegység tagja, de geológiailag az Északi-középhegységhez tartozik. A szomszédos Pilistől is éppen az különbözteti meg, hogy a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzetekből épül fel, míg a Pilis üledékes kőzetekből. Ma is gyakran együtt emlegetik a két hegységet, vagy éppen „lepilisizik” a visegrádi hegyeket, de jó tudni, hogy a két hegység határa a Dera- és a Szentléleki-patak, amelyek völgyfője a Két-bükkfa-nyeregben találkozik egymással. A Visegrádi-hegység valódi rokonai a Dél-Börzsöny vulkanikus hegyei, amelyekkel egy időben keletkezett 15-16 millió évvel ezelőtt a miocén korban. A vulkánosság megszűnésével a terület szerkezeti vonalak mentén megsüllyedt, amelyen a Duna átvágta magát a pleisztocénban. A mai látványos kép már a terület újbóli emelkedésének köszönhető. Az egykori hatalmas rétegvulkán kráterpereme a Duna mindkét oldalán jól rekonstruálható, míg a vulkáni formák, a környezetükből kipreparálódott sziklatornyok nagyon fontos turisztikai célpontok. Közülük érdemes kiemelni a Dömös feletti Vadálló-köveket, melyek mentén felkapaszkodva az ország egyik legszebb kilátást nyújtó ormára, a Prédikálószékre juthatunk. A Pilisi Parkerdő kezelésében fekvő vidék hemzseg a látnivalóktól (Rám-szakadék, Holdvirág-árok, Vöröskő, Spartacus-ösvény, Nagy-Csikóvár, Bölcső-hegy, Mogyoró-hegy), történelmi emlékei (Dömös, Visegrád) évente látogatók tízezreit vonzzák, míg a hegységen átfutó Országos Kéktúra olyan helyszíneket fűz fel, mint a Nagy-Villám, a Borjú-fő, a Pap-rét, a Sikárosi-rét és Dobogókő.

A láva gyorsan hömpölyög a hegy oldalában, majd újabb hatalmas robbanás rázza meg a trópusi tájat. A kitörési oszlop kezd összeomlani… a vulkán csúcsa beszakad az alatta lévő, kiürülő magmakamrába: máris kész a kaldera! Közben piroklasztár zúdul a vulkán lába felé, salak, horzsakő mindenütt, no meg a fojtogató gáz. Szerencse, hogy még nincs ember a környéken, ugyanis mindez kb. 15 millió évvel ezelőtt történik, valamikor a miocén közepén. Ma már a vulkán hosszú álmát alussza, csak lávadómok, dagadókúpok, kürtőmaradványok, lakkolitok, rétegvulkáni roncsok emlékeztetnek a tüzes múltra. No meg ezek a bizarr sziklaformák, a környezetükből kipreparálódott andezittornyok, amelyeket sokáig elnézegetne az ember, ha nem riasztaná fel egy hang az elrévedezésből. Menni kell, kezdődik a forgatás, amely során úgy is mindjárt újra szemügyre vehetjük a Dobogókőről elénk táruló kilátást.

Sokszor jártunk már itt, volt, hogy egyszerű túrázóként, volt, hogy osztályfőnökként, de most ez egészen más volt, hisz egy televíziós turisztikai magazin elindításán munkálkodtunk. Mielőtt azonban kárpáti tájakra indultunk volna, igyekeztünk kipróbálni miként működik a forgatás erdei, hegyi terepen. A helyszín nyilván nem volt  véletlen, hisz Dobogókő a magyar turistaság egyik „ősfészke”: a XIX. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével itt jelölte ki az első turistautakat, és 1898-ban itt adták át az ország egyik első turistaházát, a báró Eötvös Loránd menedékházat. A ma is álló faház volt túránk kiindulópontja, mely túra során 4 fős csapatunk (Moys Zoltán rendező, Schödl Dávid operatőr, Kenyeres Oszkár és Pintér János) leereszkedett a Király-kúthoz, onnan megmászta a Prédikálószéket, a Vadálló-köveken való újabb ereszkedést követően pedig a Rám-szakadékon át ment vissza a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjára, Dobogókőre. Útközben szintén a Prédikálószékre igyekvő túrázókat is sikerült beszervezni egy kis szereplésre, kíváncsiak lennénk, emlékeznek-e még ránk és tudják-e mibe keveredtek! Mindenesetre 2011. augusztus 23. délutánján immár tapasztalatokkal felvértezve szemléltük a Dobogókőről a Dunakanyar vulkanikus rögeit, akkor még nem is gondolva arra, hogy ez a túra egy nagyon hosszú utazás kezdete lesz!

2015 óta ez az igen látványos nyomvonal immár a minden év októberében megrendezendő Őszi Hazajáró túra útvonala is egyben, éppen a próbaforgatás emlékére. A 2011-es felvételekből készült egy rövidfilm is, amelyet az első ilyen túrát követően, 2015. október 3.-án egy rendhagyó dobogókői közönségtalálkozó keretében le is vetítettünk, de fentebb is megtekinthető. Az évről-évre egyre népszerűbb túrát 2017 óta a tragikusan fiatalon elhunyt barátunk, Strahl Zoltán emlékének ajánljuk.

A forgatás időpontja: 2011. augusztus 23.
Hazajárók: Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár
Operatőr: Schödl Dávid
Vágó: Farkas Zoltán
Főcímzene: Bükki Bence
Rendezte: Moys Zoltán

Térkép: Pilis és Visegrádi-hegység turistakalauz – Cartographia
Friss hírek a hegységről: Pilisi Parkerdő
Programajánló a Visegrádi-hegységben:
Hazajáró Őszi túra – Strahl Zoltán emléktúra
Áprily Lajos túra
Hazajáró Pontok a Visegrádi-hegységben:
Élet Háza Zarándokház – Csobánka
Báró Eötvös Loránd menedékház – Dobogókő
A Hazajáró Egylet honismereti vezetője a Visegrádi-hegységben Vuray György, a Magyar Turista Egyesület oszlopos tagja. Telefon: 0630241441