Réz-hegység – Rézalja és Báródság szent rengetegeiben
Hazajáró műsorok

Réz-hegység – Rézalja és Báródság szent rengetegeiben

290. rész

„A Rézhegység lábait a Sebeskörös, a Kraszna és a Berettyó vizei öntözik és ezek völgyei által elég élesen elhatárolt különálló hegytömböt alkot. A szilágysági középhegyek közt turistaszempontból a legszebb és a legérdekesebb! Hegyláncolata tetejét és oldalait dús erdők borítják. A magaslatokon helyenként hiányzó rengetegeket rétségek és legelők pótolják. Pompás völgyei, krétakori fehérsziklás kiszögellései igen kívánatos kirándulási célokat kínálnak! A hegység mindkét oldalán, szép hegyi környezetben, számos község éli a maga csendes világát.”

Csúry Jenő: A Rézhegység (1941)

Szép és érdekes, de ma is csendes az Erdélyi-szigethegység északnyugati részén, Biharország és a Szilágyság mezsgyéjén húzódó Réz-hegység világa. Anonymus szerint ide húzódott Mén Marót a magyarok elől és itt érte Szent Imre herceget is a végzet: az Igyfan-erdő „szent rengetege” régi regéket rejteget. Rézalja lejtőin még misztérium-őrző szórvány közösségekkel találkozhatunk, de a hegység belsejében már csak emlékei bolyonganak a váruraknak és üveggyártóknak. Ahogy a Köröstől délre domboruló Báródság is erősen elrománosodott, ám a Réz-hegység különös karsztjelenségei változatlan vonzerővel várják a Hazajárót.

Éppen egy esztendeje, hogy keleti irányba nem léptük át a covid miatt újra megerősödött trianoni határt, így nagy izgalommal tekintettünk erdélyi utazásunk elé. Interjúalanyainkkal és szállásadóinkkal mindent meg is szerveztünk, mikor érkezett a hír: Románia ismét a sárga listára tette Magyarországot, így február 14. után csakis PCR teszttel lehet belépni az országba. Hétvége lévén tesztelni már nem volt lehetőségünk, így nem volt mit tenni, gyorsan újraterveztük a programot, és még február 14.-én 23:00 órakor átléptük a határt.
Mikor 2020 februárjában a Pádison elbúcsúztunk a havas bihari hegyektől, még álmunkban sem gondoltuk, hogy legközelebb csak munkaszerződéssel térhetünk ide vissza. Mondjuk a Hazajáró hajnalán még azt sem gondoltuk volna, hogy Budapesttől a határig ér majd egyszer az autópálya, amely most nagy segítésünkre volt abban, hogy időben a Partiumba érjünk.
Régóta szemeztünk már a Réz-hegységgel, ahogyan ezt minden hazánkfia megteheti, ha Nagyvárad és Csucsa közt a Sebes-Körös jobb partjának hegyeit szemléli. Valljuk be, nem ez a legizgalmasabb szakasz a Kolozsvárt és az Alföldet összekötő autóúton, sőt, a legtöbben alig várják, hogy minél hamarabb elérjék Kalotaszeget illetve a másik irányba a határt. Ennek oka sokszor az elviselhetetlen kamionforgalom és persze a balkáni külsőt öltött települések képe. Ezt látva ki gondolná, hogy hajdanán ez a vidék a sólyomkői váruradalom királyi jobbágyainak földje volt, Szent Imre herceget itt érte a végzet, Kinizsi Pál itt nyújtotta át malomkövén a vízzel teli kupát Mátyás királynak, Bem József itt vette át az erdélyi hadsereg irányítását, az Erdély visszafoglalására induló magyar királyi hadsereg itt kelt át a Királyhágón vagy Dankó Pista 120 éve még itt húzta a talpalávalót. Nehéz mindezeket elképzelni, de mi éppen azért érkeztünk ide, hogy filmünkkel segítsünk megidézni a fenti eseményeket, hangulatokat a Réz-hegységet és tágabb környezetét, a Rézalját és Báródságot bejáró túráink során.
A forgatás két bázisa a rézaljai Micske és a szilágysági Csizér volt, itt is, ott is remek magyar emberekkel. Micskén Hodgyai Edit volt az, aki megszervezte számunkra a magyar életet a Görböc néptánccsoporttal, intézte a szállásunkat és a tájházat is, amely nem volt egyszerű a járványügyi korlátozások miatt.

Micskéről egy másik rézaljai magyar településre, Tótiba látogattunk, ahol a kortárs erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője, Gittai István emlékszobáját mutattuk be.

Innen hatoltunk be a hegység belsejébe, ahol az üveggyártásáról híres Feketeerdőt kerestük fel, majd feltúráztunk a magaslaki Zichy-kastélyba.

Élesdet Fekete Henrietta mutatta be a Hazajáró számára, míg Sólyomkő várát Mihálka Nándor, aki sokat tett a vár állagának megóvásáért.

Az éjszakát a csizéri Hazajáró Ponton töltöttük László Mihály barátunk panziójában, ahol mi avathattuk fel a dézsafürdőt.

Másnap délelőtt kerültek sorra a hegység leglátványosabb részei, a Fekete-ponor-karsztfennsík és a Berettyó-forrás. Miként egy évvel azelőtt a Meszesben, így most is szilágysági barátaink, Oláh István, Szabó Árpád és Szöllősi Szilárd voltak kalauzaink.

Most is szerencsénk volt Árpi bácsi saját készítésű nedűjéhez, az Árpicumhoz, amelyet újfent csak dicsérni tudunk.

A hegység fő csúcsa, a Nagy-Magura alatt találkoztunk, amely be van erdősülve, így ott nem forgattunk, csak felugrottunk pár fotó erejéig. A Nagy-Magura alól a Fekete-ponor-karsztfennsíkon keresztül a Berettyó-forrásig túráztunk, ahol egyben a fim zárójelenetét is felvettük. Terveink szerint egyébként innen indul majd a Berettyó mentét bemutató szilágysági filmünk.

Miután – a mihamarabbi viszontlátás reményében – elbúcsúztunk barátainktól, még visszamentünk a Sebes-Körös völgyébe, hogy filmre vegyük Báródbeznyén az ortodox fatemplomot, átkeljünk a Királyhágón, megnézzük vásár nélkül hogy fest Körösfeketetó, végül filmre vegyük csucsai emlékeinket.

A térkép fölé hajolva már otthon is éreztük, hogy nehéz feladat előtt állunk, ha egy részben akarjuk bemutatni az egész Réz-hegységet, ám Magyarkakucsot és Körösgégényt magyar vonatkozásaik miatt még belesűrítettük a filmbe. Mindezt már a forgatás harmadik napján, egy királyerdői kitérő után tettük, vagyis a két filmet ekkor már párhuzamosan forgattuk. Magyarkakucs után azonban már végleg lezártuk a „Réz-hegység projektet”, amelynek fontos kulisszája, hogy a forgatás során Varga Csaba nagyváradi hegymászó mellett útitársunk volt Fejes István ferences szerzetes is, aki aztán a Királyerdőt bemutató filmünkben lépett elő a színfalak mögül, de az már a következő történet.

Ami biztos, ez után a forgatás után teljesen mást fog jelenteni a jobban megismert Élesd, Csucsa, Báródbeznye és a többi báródsági és rézaljai település. Teljesen másként fogunk gondolni a Réz-hegységre, amely az autópályának hála 3-4 óra távolságra került Budapesttől, így akár hétvégi túracélként a Zempléni-hegységgel, a Mecsekkel és a Kőszegi-hegységgel is versenyre kelhet. Bizony, ki gondolta volna ezt 10-20 éve, Élesd mellett zötykölődve.

A forgatás időpontja: 2021. február 15-17.
Hazajárók: Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár
Szereplők: Fekete Henriett, Görböc Néptánccsoport Micske, Hodgyai Edit, Mihálka Nándor, Oláh István, Szabó Árpád, Szöllősi Szilárd, tóti könyvtárosok, Zöld Margit
Operatőr: Schödl Dávid
Hangmérnök: Tóth József
Grafika: Dorner Dániel
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár
Technikus: Koller Zoltán
Vágó: Farkas Zoltán
Narrátor: Tokaji Csaba
Főcímzene: Bükki Bence
Köszönet: Balázs D. Attila, Fejes István, László Mihály, Varga Csaba, Vincze Nándor
Írta és rendezte: Moys Zoltán