„Szerém megye tulajdonképpen Szlavóniával van egybe kebelezve, de azért mégis egy kis külön tartománynak tekintik és a címe: hercegség! Igen termékeny szép vidék, valóságos paradicsom. Mindenütt változatos, és így kellemesebb, mint majdnem a legtöbb magyarországi vidék.”
A római időkben Szirmium néven Pannonia része, a Magyar Királyság évezrede alatt Szerém vármegye volt. Aztán a török korban a szőlőtermő Szerémország nagy része elnéptelenedett, a magyarság helyére főleg szerbek, horvátok és németek települtek. Aztán lassan a magyarok is visszatértek, de a 20. század háborúi újabb hatalmas érvágást jelentettek a vidéknek. Szerémséget ma általában Szerbiához sorolják, pedig ez a történelmi tájegység nyugat felé már a szlavón síksághoz kapcsolódik. Nyugat-Szerémségbe magyar közösségei és történelmi emlékei hívják a Hazajárót, s Kapisztrán Szent János szelleme, aki ma is utat mutat az itt élőknek.