A Rugát tető­nél ere­dő és Dor­mán­fal­vá­nál a Tat­ros­ba ömlő Úz völ­gye a Csí­ki-hava­sok egyik leg­szebb táj­egy­sé­ge. Neve ősi lovas­no­mád roko­na­ink­ra, az uzok­ra utal. Itt talál­ha­tó Úzvöl­gye-telep. A dua­liz­mus­ban még virág­zó határ­men­ti erdő­ki­ter­me­lő köz­pont mind­két világ­há­bo­rú­ban véres har­cok szín­he­lye volt. A régi határ­őr­ka­szár­nyák mel­let­ti hadi­te­me­tő való­sá­gos nem­ze­ti zarán­dok­hellyé kezd vál­ni. Évről-évre egy­re töb­ben jön­nek el az Úz völ­gyé­be, hogy meg­em­lé­kez­ze­nek azok­ról, akik a román és az orosz betö­ré­sek­kor nem a könnyeb­bik utat válasz­tot­ták, hanem őse­ik­hez mél­tón, éle­tü­ket és vérü­ket adták a hazá­ért.

A hegy­ség fő csú­csa, 1647 méter magas. A Csí­ki-hava­sok és a Három­szé­ki-hava­sok között fek­szik. Főleg fenyő­er­dő borít­ja, de gyü­möl­csök­kel – vörös-és feke­te­á­fo­nyá­val – is talál­koz­hat a ván­dor.

Innen cso­dás kilá­tás nyí­lik az egy­ko­ri ezer éves határ­ra.