"A magyar-osztrák határ mentén zöld szigetként emelkedik a Lajtahegység. Északon a hullámos pándorfalui fensík, keleten a Fertőnek náddal benőtt árterülete, délen pedig a termékeny Vulkalapály csatlakozik hozzá. Zöld kúpok, szőlővel és gyümölcsösökkel beültetett hegyoldalak, vakítóan fehér színű kőfejtők, az erdő sűrűjéből kikandikáló várromok, csinos tiszta községek ősrégi templommal már messziről köszöntik a turistát."
Már csak ezekért a hívogató sorokért is érdemes behatolni a Lajta-hegységbe. A Magyar Királyságot Alsó-Ausztriától elválasztó természetes gyepűn húzódó szerény vonulat főként kiváló minőségű mészkövéről volt nevezetes. A hajdan Sár-hegynek nevezett, teljes terjedelmében elszakított őrvidéki hegység vidékén a magyar örökséget honvédő harcaink színterei, végvárak és főúri kastélyok, búcsújáróhelyek és kolostorok jelentik.