Míg a két Kükül­lő völ­gyé­ben meg­moz­dul néha az idő, a két folyó köz­ti domb­vi­dé­ken már-már nyo­masz­tó a moz­du­lat­lan­ság. Egy­kor virág­zó szász élet folyt itt. Nem egy­szer csa­ta­zaj is fel­ver­te a dom­bok tera­sza­it, de ma már csak akkor rez­zen össze a táj, ami­kor össze­om­lik egy-egy elha­gyott evan­gé­li­kus erőd­temp­lom védő­fa­la. Miu­tán a Kis- és a Nagy-Kükül­lő völ­gye­it már bejár­tuk, ezút­tal az Erdé­lyi-meden­ce két neve­ze­tes folyó­ja köz­ti hul­lá­mos domb­vi­dé­ken nézünk utá­na, mi maradt az elűzött, eladott szá­szok után, akadnak‑e még magyar emlé­kek vagy akár magyar közös­sé­gek ezen a tere­ket és idő­ket, dom­bo­kat és vize­ket elvá­lasz­tó vég­vi­dé­ken.