„Marosvásárhely alatt már ő a legkomolyabb tekintély a vizek világában. Elégedetten tekinthet szét a szelíd lankákon, a sík táblákon, melyeken ő termékenyíti a kalászos, gyümölcsöző életet. Jobbról-balról hozzá sietnek hódolni, egyesülni vele a kis folyók. Előbb a Nyárád, majd a Küküllők hozzák neki a rég elhagyott öreg havasok elismerő üzenetét, az Aranyos pedig híreket hoz a havasok titkairól, melyeknek fenséges, kék gerincei és csúcsai dús, erdős dombok felett kísérik figyelemmel útját.”
A Középső-Maros mente, az északi, magasabb hegyekkel bíró Torda-Aranyost választja el a déli, alacsonyabb dombhátak és termőföldek rajzolta Alsó-Fehér vármegyétől. Legendás vidék ez, ahol a Maros csendességével és terének múló emlékeivel fogyatkozik a magyarság, de találunk még megújuló örökségeket és közösségeket is.