"A hegyek, hullámok, emelkedések, magasságok; a hegyek a léleknek örömbe, ittasságba való elváltozásainak helyei; a hegyek szárnykifeszülésekre lökések; a hegyek a végtelenségbe indulások kikötői."
Már megtanultuk, hogy nem árt néha kifelé is tekinteni a Kárpátok főgerincéről. Túl a Déli-Kárpátok vízválasztóján, a Fogarasi-havasok délkeleti előhegyeként őrködik Havasalföld felett példának okáért a Jézer vonulata. Rivaldafényben fürdőző híres szomszédjai, a Fogarasi-havasok, a Királykő és a Bucsecs árnyékában kevesebb fény vetül hátaira, pedig ha közelebbről megismerjük, egy varázslatos, sokszínű hegyvilág rejtőzik a Dembovica forrásvidékén. A félkör alakú, gyephavas hátakban, s a 2000 m fölé nyúló tömbjein sziklaormokban tetőző Jézer-hegységet délről már a Havasalföld síkjába vesző Előkárpátok határolja. Ennyi elég is ahhoz, hogy bejárjuk az egybefüggő hegyvonulat két fő tömbje, a Jézer és a Papusa gerinceit.