Hazajáró műsorok

Háromszéki-havasok – Határkerülés a kézdiszéki Szentföldön

59. rész

Ha végigpásztázzuk a Kárpátok koszorúját, nem sok hegységet találunk, amelynek vízválasztó főgerince észak-déli irányban húzódik. Erdélyország délkeleti határszegletébe, a Kárpát-kanyarra fókuszálva, ahol a Keleti Kárpátok vonulata délen visszafordul: a Nemere-hegység és a Bodzai-havasok között, a Háromszéki-havasok hívja fel magára a figyelmünket. A Felső-Háromszéki medencének szép háttérképet nyújtó hegylánc északi, Berecki-hegységnek is nevezett tagja 1500 méter fölé nyúló gerinceit erdők és puszta legelők borítják; míg oldalát a székely regéknek korunk ártalmai elől menedéket nyújtó, sűrű rengetegek takarják. Határjáróvá lesz most a Hazajáró, hisz a hazánk ezeréves határát képező havasokból indulunk, hogy meglátogatva a népek átjárójának őrhelyét, az Ojtozi-szorost, a kézdi székelyek ősi húsvéti népszokásán, a határjáráson ünnepeljük a legszentebb ünnepet. Gábor Áron ágyúinak figyelmeztető dörgését a mai napig visszhangozzák a háromszéki hegyek, melyek óvó ölelésében úgy megőrződött a hit, hogy e vidéket még ma is székely Szentföldnek nevezik. Mert Kézdiszék magyar népe a talmi mulandóságok helyett a keresztre feszített, de feltámadt Krisztusra támaszkodik, és soha nem szűnik meg hinni Magyarország feltámadásában.

Látnivalók / Székelyföld / Háromszék

A Kárpát-kanyar része, a Háromszéki-havasok egyik jellegzetes csúcsa a Musátó.

Bővebben...

Az Ojtozi-patak szurdoka nemcsak a Kárpátok egyik természetes szurdokvölgye, hanem a történelem során egy átvonulási út is, valamint nagy csaták színhelye is volt, ahol a székelység a Magyar Királyság határát évszázadokon át védte.

A Rakottyás hegy tövében már csak a Vár-kút emlékeztet, hogy a fenti hegykúp nyakán állt egykoron a szorost védelmező, ma már romokban heverő Rákóczi-vár.

Volt idő, amikor az első település, ahová a keletről jövő idegenek történelmi hazánkba érkeztek, Ojtoztelep volt. Aztán a határt egy faluval keletebbre, Sósmezőre helyezték át. De az igazi baj akkor jött, amikor nem egy kőhajításnyira, és nem keletre, hanem 500 km-re, és nyugatra tolták a határt a világ dolgait igazító urak. Így vesztette el végleg jelentőségét az egykori stratégiai átjáró.

A Felső-Háromszéki-medence egyik nevezetes helye Körültáj. Ősi magyar elnevezés, amely csak itt maradt meg eredetiben, törzsi gyűlést jelent. Körültáj mellé építették az Erzsébet-királyné emlékművet, 1898-ban a Sisi meggyilkolása után.

Bővebben...

A falu központját a katolikusok 200 éves Szent Miklós temploma jelöli. Mellette dombormű emlékeztet, hogy 1849-ben itt találkozott Bem apó Petőfi Sándorral.

És született itt valaki, akinek egész alakos szobor is kijár. Így gondolták ezt a derék háromszékiek, és összefogásuk eredményeképp 1992-ben fel is avatták a templom mögötti téren a ’48-as székely ágyúhős, Gábor Áron szobrát. A Gábor Áron Alapítvány jóvoltából ma már emlékházban is megismerkedhetünk a szabadságharcos életútjával.

Bővebben...