A Hagymás-hegységről írta e sorokat Orbán Balázs. De írhatta volna a Himalájáról is. Épp egy éve két kiváló magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter “küzdéssel és nehézségek legyőzésével” megmászták a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát, a 8586 méteres Kancsendzöngát. De vissza már nem vezetett út az örök hó birodalmából. A hegy útjelző kő lett számukra az Úristen felé, számunkra pedig mérce önmagunk felé. Testük ott maradt a Himalájában, de halhatatlan lelkük tovább él és erősíti azokat, akik szeretik a természetet és hisznek abban, hogy a bátorság, a kitartás és az önfeláldozó bajtársiasság képes legyőzni az elmúlást. Székelyföld. Gyergyó. A Keleti-Kárpátok mészkőszirtje: a Hagymás-hegység. Innen indult el Erőss Zsolt egy úton, amely a világ tetejére vezetett. A székely Hópárducra és társára, Kiss Péterre emlékezik a teljesítménytúra, amely havasi legelőkön, sziklabérceken és szurdokokon át vezeti a Hazajárót azokra az ösvényekre, amelyeken Erőss Zsolt eljegyezte magát a hegyekkel.
Hagymás-hegység 2. — Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére
101. rész
A Vit-havas nyakáról remek kilátás nyílik mészkőszirtjére.
A Lapos-kapun lépünk be a Hagymás újabb tömbje, a Lapos-havas világába. Virágokkal tarkított havasi legelőjéről elénk tárul a Békás-szoros és környéke szurdokvölgyeinek, mészkőfalainak különleges tájképe: A Kupás-havas, és a Cohárd tömbjei mellett a Lapos-kanyon sziklája is ott tátong meghasadva.
A Lapos-havas délkeleti végét a Csurgó csúcsa koronázza. Tetejéről északra is átlátunk, a szomszédos Zsedán-havas tömbjének sziklavilágára, ami mögött már a Csalhó bércei is előbukkannak.
Bővebben...