Hazajáró műsorok

Gorgánok – Máramaros és Galícia határán

192. rész

“A rengeteg erdőkkel borított, gyér népességű, lekerekített formájú, tönkjellegű Máramarosi havasoknak a külső homokkőlánca a vízválasztó, ez hordozza az országhatárt is.”

Bulla Béla: A Ruténföld (1939)

Már többször látókörünkbe került az Északkeleti-Kárpátok külső flis vonulatában, a Máramarosi havasoknak ez a magával ragadó bérce, most végre vesszük a fáradságot, hogy nekiveselkedjünk a Gorgánok gerincének, amelynek völgyei a galíciai oldalon hosszan ereszkednek a Kelet-európai síkságra, míg a Kárpát-medencébe induló folyói már a belső flis vonulatokat kerülgetik. Fáradságos út vár a hazajáróra, nemcsak a meredek hegyoldalak miatt, de azért is, mert a Gorgánok annyira elhagyatott, hogy vadonját csak a legelvetemültebb turisták járják. Aki viszont felmerészkedik kőtengerekkel és áthatolhatatlan törpefenyvesekkel takart hátaira, lépten-nyomon régi határköveket, lövészárkokat és háborús történeteket kap útitársul.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

Kárpátalja legkeletibb települése a Fekete-Tisza völgyében terül el, a Csornahora, és a Fagyalos-hegyég ölelésében. Az egykori határtelepülést többségében a hegyvidéki ruszinok egyik etnikai csoportja – a huculok lakják. A Kőrösmező feletti dombon 1824-ben épült Sztrukivszka fatemplomot ma a görögkeleti és a görög katolikus hívek felváltva, közösen használják. A község egyik legnevezetesebb épülete, a Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után épült egykori Budapest szálló. Nagytermének falán ma is ott virít Budapest címere. A település feletti temetőben az első világháború több száz magyar honvéd hőse nyugszik. Kőrösmező környékén több helyütt ma is jól kivehetőek a második világháborúban kiépített védelmi erődrendszer, az Árpád–vonal maradványai. A fűrészvölgyi római katolikus kápolna 2007-ben épült. A településtől a Fagyalos-patak völgyében közelíthető meg Kárpátalja legmagasabban fekvő turistaközpontja, a Nagy-Mencsely. Mai nevén Dragobrát a környék egyik fejlődő, szállodákkal és vendégfogadókkal rendelkező síparadicsoma.

Bővebben...

A Fekete-Tisza völgyében emelkedünk fel a forráshoz. Itt egy emlékkővel jelölt facsoportot láthatunk, amit a Millenium alkalmából még 1896-ban ültettek.

Bővebben...

Az Aklos-hegyből ered a Tisza. A hágó fennsíkján egykor mutatós erdészház állt, ma már nyoma sincs.

Bővebben...

A csúcson a nem is olyan régi múltban határkő jelezte országunk határát. Egyik oldalán „M”, mint Magyarország, másik oldalán „P”, mint Poland azaz Lengyelország állt. A határkőtől remek kilátás nyílik a Borzsa-havastól a Kraszna-havason át egészen a Fagyalosig. Észak felé a Gorgánok Galíciába nyúló vonulatai is felsejlenek.

Bővebben...

A lövészárok-maradványok és a fémkereszt is azokról az időkről mesél, amikor az I. nagy háborúban a Lengyel Légió 2. brigádja harcolt itt a monarchia oldalán.

Bővebben...

A Légiós-hágóból kőkemény meredek emelkedő visz a Taupisz tömbjére. Itt is megtapasztaljuk, hogy a Gorgánok messziről talán egységes gerincnek tűnhet, de valójában több, vízfolyások szabdalta tömbből áll, amik között komoly szinteket kell leküzdeni.

Bővebben...

Ezen a részen már a jelzések és táblák aktívabb turista életről tanúskodnak. Kárpátalján Trianon után az állami támogatású Cseh-Szlovák Turista Klub fektetett komoly munkát a hegyek feltárásába. Amikor Kárpátalja hazatért, a határmenti turistaforgalmat a lengyelekkel kötött határzóna egyezmény lendítette fel, amelynek értelmében a lengyelek átjárhattak a Tisza forrásvidékeire, míg a magyarok a határhegységek lengyel lejtőin közlekedhettek szabadon. Az erdőhatár fölött, a Kis-Szivulától már magashegyi viszonyok várnak.

Bővebben...

Innen csodálatos kilátás nyílik a máramarosi bércekre.

Bővebben...