"A rengeteg erdőkkel borított, gyér népességű, lekerekített formájú, tönkjellegű Máramarosi havasoknak a külső lánca a vízválasztó, ez hordozza az országhatárt is. Ezen a külső homokkőláncon a patakok még nem vágták be mélyen a völgyüket, ezért a rajta keresztülvezető hágók alig alacsonyabbak a környező, lapos hegytetőknél."
Már többször látókörünkbe került az Északkeleti-Kárpátok külső flis vonulatában, a Máramarosi-havasoknak ez a magával ragadó bérce, most végre vesszük a fáradságot, hogy nekiveselkedjünk a Gorgánok gerincének, amelynek völgyei a galíciai oldalon hosszan ereszkednek a Kelet-európai-síkságra, míg a Kárpát-medencébe induló folyói már a belső flis vonulatokat kerülgetik. Fáradságos út vár a Hazajáróra, nemcsak a meredek hegyoldalak miatt, de azért is, mert a Gorgánok annyira elhagyatott, hogy vadonját csak a legelvetemültebb turisták járják. Aki viszont felmerészkedik kőtengerekkel és áthatolhatatlan törpefenyvesekkel takart hátaira, lépten-nyomon régi határköveket, lövészárkokat és háborús történeteket kap útitársul.