Hazajáró műsorok

Felső-Nyárádmente II. – Bekecs alatt Nyárád tere

90. rész

Jól belegabalyodtunk a Marosszéki kerek erdőbe. Nincs is miért kikeverednünk innen, annyira szívderítő itt a Felső-Nyárád mentén hazát járni. Van itt minden szép és jó: lankás hegyek, völgyeikben csendesen meglapuló, műemlékekben gazdag falvak, szíves vendéglátással és élő székely gyökerekkel. A Kis-Nyárád mentén jöttünk fel a Bekecsre, most a Nagy-Nyárád völgyébe ereszkedünk lefelé, ahova nemhogy a modern kor hátulütői, de még a reformáció sem hatolt be. Ezért is nevezik a katolikus falvak vidékét marosszéki Szentföldnek, ahol maroknyi székely „egy osztovátában szőve” őrzi az anyanyelvet és a hitet.

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

Itt van Erdély legnagyobb, 1932-ben létesített pisztrángtenyészete, ami sok turistát vonz Vármezőre.

De komoly vonzerővel bír a csodás természeti környezet is. A rétekkel és erdőkkel borított dombok között vígan zúg lefelé az itt még nem is olyan Nagy-Nyárád.

Az egykor sűrű, végtelen, ma már ritkás erdőségekkel borított havasokban a legendák idejében remeték tanyáztak. Talán róluk kapta nevét a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése, Nyárádremete is.

Az ősi gyepűvédő közösséget az idegen hordák mellett a 18. században a pestis is megtizedelte. De megmaradt, ezt hirdeti a falu központjában az ezredévi emlékmű is, amit nagy becsben tartanak. Most is gondos kezek szépítik-újítják környezetével együtt az emlékoszlopot, amit 1996-ban székely tömörséggel csak annyi felirattal egészítették ki: “1100 éve itt vagyunk.”

És ebben a négy szóban minden benne van. Benne van a falu 1812-ben épült katolikus templomba. Benne van a feltámadás reménye. És benne van az a különleges reneszánsz kori feszület is, ami minden bizonnyal a 15. században készült a híres Veit Stoss nürnbergi művész műhelyében.

A katolikus hitben megmaradt Felső-Nyárád-menti közösség szellemi, vallási központja, legjelentősebb egyházi helye Mikháza.

Úgy tartják, már 1309-ben temploma volt a falunak. A boszniából jött ferences szerzetesek a 17. században telepedtek meg itt, majd hamarosan kivirágzott a földből az erdélyi ferencesek Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Amikor a nagy nyomdász és zeneszerző, Kájoni János lett a házfőnök, 1666-ban nyomban új kolostor és nagyobb templom építésébe fogott. Híres könyvtárával és gimnáziumával a 17.-18. századra a szent hely a székelység egyik legfontosabb szellemi és szakrális központja lett. A termékeny időket József császár 1785-ös rendelete szakította meg, de az igazi törést az impériumváltás hozta, amikor 1948-ban a kommunisták elűzték innen a ferenceseket.

Az őstiszta levegőjű faluban olyan szellemi nagyságoknak ringott bölcsője, mint Kacsó Sándor író vagy a humorban gazdag, rímfaragó székely góbé, Széllyes Sándor népdalénekes, akiről a kultúra mai fellegvárát, a Csűrszínházat is elnevezték.

Jobbágytelkén a hagyományos népi építészet fennmaradását jelzi, hogy több mint száz tornácos parasztház áll még a faluban Az élénk néphagyományokra már Bartók Béla is felfigyelt, majd a helyi táncegyüttes megalapítója, Balla Antal népművelő valóságos csodát tett itt. Egykori háza ma már gazdag néprajzi értékeket bemutató falumúzeum. Balla Antal a vörös diktatúra legnehezebb éveiben valami megfoghatatlan őserővel felvértezve, a zene és tánc eszközeivel vette fel a harcot a lélekgyilkos korral és védelmezte meg a közösség lelkületét.

Nyárádszentmárton kis falu a Nagy-Nyárád völgyében. Szent Márton tiszteletére szentelt temploma a 13. században épült. A templomkert bejárata mellett ott van még a szégyenkő is, melyre a régi rend szerint a falu törvényei ellen vétőket állították “pellengérre”.

Bővebben...