Hazajáró műsorok

Felső-Nyárádmente I. – A Kis-Nyárád mentén a Bekecs-tetőig

89. rész

A hatalmas erdőségekkel s szelíd dombokkal körbekerített Bekecsaljának a tisztasága az, ami mindennél jobban megfogja az arra vándorlót. Tiszta itt a természet ősnövényzete, ősállatvilága, hiszen füstös gyárak kéménye, szmogos autópályák bűze s idegen, ránk nyomuló nép tömege, erőszakos hitterjesztése nem bontja eme tájékot. A Nyárád felső folyásának ez a szűz ősvidéke abban is tiszta, hogy számtalan székely hagyományunk, számtalan magyar szavunk, számtalan ősi jelünk maradt meg itt érintetlenül az idő vén markában.

Csíki Sándor: Lármafák székely ormokon

A lármafák őrzője, Csíki Sándor író frappáns választ adott a kérdésre, miért is jött a Hazajáró ide, az egykori Marosszék szívébe, a Nyárádmentére. A Bekecs-tetőről Bekecsaljának is nevezett dimbes-dombos tájék fő vízfolyása, a Nyárád a Görgényi-havasokból ered és Nyárádtő környékén torkollik a Marosba, így, ahogy Orbán Balázs is megjegyezte, „mindenütt székely partokat mos és termékenyít.” A Nyárádszeredában egyesülő Kis- és Nagy-Nyárád völgyeit, vagyis a Felső-Nyárád mentét látogatjuk most meg. Elsőként a Kis-Nyárád fő és mellékvölgyeiben füzérként egymásba kapaszkodó falvakat, melyek törzsében székely lakói – Bocskai fejedelem szellemében – ragaszkodnak a talpalatnyi földhöz, a szántókhoz, legelőkhöz, erdőkhöz, amiből élnek; és az égi törvényekhez, melyek évezredek óta igazgatják életüket.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Marosszék

Nyárádszereda és az egész vidék szellemiségének alappillére, a Nyárád-mente központja. Bocskai István fejedelem szobra az 1838-ban épült református templom előtt áll. A templom kertjében egy másik szobor, Csaba királyfi őrzi a székely szellemet.

Bővebben...

Apró Árpád-kori falu Nyárádszentimre. Névadója, Szent Imre herceg mellszobrát születésének 1000. évfordulóján állították, 2007-ben. A falu feletti kis dombon foglal helyet a 13. században a szent királyfi tiszteletére épült gótikus templom, ami ma már a reformátussá lett híveket szolgálja.

Nyárádi utak és patakok kereszteződését őrzi a parányi Székelybere. Apró, de nem olyan kicsi, hogy főterén ne férne el Árpád vezér büszke bronzszobra. Mert itt minden faluba jut legalább egy élni akarást hirdető jelkép.

Az alig 160 székely lakójú falucska, Berekereszttúr felett, a Vároldal melletti dombon 1385-ben épült gótikus erődtemplom vigyázza a tájékot. A régi egyházi központ az újkori átalakítások ellenére híven tartja középkori jellegét, román és gótikus stílusjegyeit. Fehér falai, mint ősi kódex lapjai régi képeket és írásokat őriznek. Vaskos külső falán a rovásírást örökítette meg az utókor számára. Belsejében a hajóban a 15. század végén festett falképek díszlenek. A szentélyben magyar nyelvű felirat sorolja a 16. század nevezetes eseményeit.

A magyarósi székelyek soha nem felejtik a pillanatot, amikor az elszakított tagok, Észak-Erdély és Magyarország újra egyesültek. Erről tanúskodik az 1940-es években a visszatérés emlékére emelt országzászló talapzata, rajta Erdély címerével.

A falu északkeleti határában régmúlt homályába vesző kultikus halmok, a Leánydombok kísérik utunkat. A hat, egymás mellett sorakozó kurgánszerű földpiramis még feltárásra várva rejtegeti ismeretlen kincseit.

Bővebben...

A Kis-Nyárád vidékének legmagasabban fekvő települése Nyárádselye. Innen vezet az út a Bekecs-tetőre. A Kisági úton a tető felé kanyargunk a piros háromszög jelzésen. A széles Bekecs mezejére emelkedve a békés, nyárádi dombvidék vesz körül, ölében a hallgatag Selyével. Kicsit távolabb a Bekecs kistestvérei, a Sóvidéki és a Küküllő-menti dombságok hullámoznak. Dél felé a vad Déli-Kárpátok vonulatai zárják a látóhatárt: nem más ez, mint történelmi hazánk természetes határa: szemben a Fogarasi-havasok gerince. Tőle keletre a Királykő fűrészfogas éle. És a Kárpát-kanyar nyitányaként a Bucsecs masszívuma is megmutatja magát.

Bővebben...