Itt ragad­tunk megint a ten­ge­ren túl, hogy a Nagy-tavak köz­pon­ti váro­sá­ban, Chi­cago­ban foly­tas­suk szin­te lehe­tet­len kül­de­té­sün­ket. A hely szel­le­mét, a hagyo­mányt pró­bál­juk meg­ke­res­ni ott, ahol 200 év táv­la­ta már őstör­té­net, ahol még nem volt ide­je a gyö­kér­nek mély­re hatol­ni. De még­is, az ott­hon­ról hozott mag, még itt is, a homok­ra épí­tett plasz­tik világ­ban, a met­ro­po­li­szok fel­hő­kar­co­ló­i­nak árnyé­ká­ban is képes kikel­ni és jó ter­mést hoz­ni, ha van, ki gon­doz­za.