"A Morva folyó és a Kis-Kárpátok nyugati lejtői közt terjedő medence „a hegyen túli részek" nevet viseli. A Morva felé hajló róna buján zöldelő ligetekkel s tiszta és virágzó községekkel borított mezőség; beljebb a hullámos, dombos vidéket a Búr nevű szép fenyőerdő borítja. Hajdan hosszú sora állt itt a határőrző székely gyarmatoknak; de ezek idők folytán elenyésztek. Ma csak emlékök él számos magyar családnévben."
Az úgy történt, hogy miután berendezkedtünk a Kárpát-medencében, Árpád-házi királyaink a Morva-folyó mentén jelölték ki a nyugati határt. A gyepűre székely határőröket telepítettek, majd a nyugati támadások ellen várakat építettek a Fehér- és a Kis-Kárpátok ormain. Persze a hódító viharok inkább kelet felől érkeztek, amelyek itt már többnyire erejüket vesztették. Ám a Hegyháton, amelyen Pozsony és Nyitra vármegye osztozott, annál élénkebb volt a kereskedelem. Így őrződhetett meg a nyugati végeken a magyar idők gazdag épített öröksége. A Morva mente ma is egy csendes táj, amelyet a kerékpáros turizmus is felfedezett magának.