A Hor­thy Mik­lós emlék­tú­ra egy 35 km-es túra Hont tér­sé­gé­ben, amely­nek cél­ja, hogy meg­is­mer­tes­se a Kor­pon­ai- domb­vi­dék Ipoly­ra lefu­tó vég­ső nyúl­vá­nya­i­nak vilá­gát. Utunk során végig szem­mel tart­hat­juk a Bör­zsönyt, az Ipoly völ­gyét, és a Sel­me­ci-hegy­sé­get. Ez az a táj, ame­lyet Tri­a­non­ban elcsa­tol­tak, de Hor­thy Mik­lós kor­mány­zó­sá­ga ide­jén, 1938-ban vissza­tért hazánk­hoz. Erre is emlé­kez­zünk, miköz­ben az azóta újra lesza­kí­tott, de lélek­ben hazai és máig magyar­lak­ta vidé­ken járunk! A túrát egy­ben bará­tunk, Gál József, a Hor­thy Emlék­tú­ra egyik leg­lel­ke­sebb házi­gaz­dá­já­nak emlé­ké­nek aján­lunk.

Online neve­zés

Rajt: Dré­gely­pa­lánk, vas­út­ál­lo­más
2019. 05. 04. 07:00–09:00
Neve­zé­si díj: 1000 Ft (Haza­já­ró Egy­let tagok­nak 500 Ft) Neve­zé­si díj fize­té­se a rajt­ban a hely­szí­nen.

Cél: Ipoly­híd­vég, Ipoly-híd (991 10 Veľký Krtíš 242)
2019. 05. 04. 19 órá­ig

Útvo­nal: Dré­gely­pa­lánk > Ipoly­híd­vég > Kele­nye > Ipoly­fö­dé­mes > Magas-hegy > Ipoly­híd­vég

Táv: 33 km
Szint­emel­ke­dés: 900 m
Szint­idő: 10 óra

Infor­má­ció: 00421/908433762 Jakab Sán­dor
E‑mail: 

Szál­lás­le­he­tő­ség: Dré­gely­pa­lánk, Kemen­cés Ven­dég­ház (3000 Ft fő/éj)
www.kemencesvendeghaz.hu
Tele­fon: 06–30-393‑6296 vagy 06–35-367–395

Tér­kép: Kor­pon­ai-domb­ság. A túra majd­nem kör­tú­ra, rajt­ja (Dré­gely­pa­lánk) és cél­ja (Ipoly­híd­vég) közt 1300 méter a távol­ság.

A túra a Haza­já­ró Kupa része.

2017 szep­tem­be­ré­ben, éve­kig mél­tó­ság­gal viselt súlyos beteg­ség után 71 éves korá­ban hunyt el Gál József, a Hor­thy Emlék­tú­rák egyik leg­lel­ke­sebb házi­gaz­dá­ja.

Igaz, becsü­le­tes magyar ember­rel lett keve­sebb a tes­ma­gi közös­sé­günk. Egy olyan ember hagyott itt ben­nün­ket, aki mind­vé­gig kitar­tott magyar­sá­ga mel­lett, gyer­me­ke­i­nek és uno­ká­i­nak is pél­dát mutat­va, aki­ket ebben a szel­lem­ben nevelt fel. Min­den jelen­tő­sebb magyar ünnep, meg­em­lé­ke­zés alkal­má­val házán büsz­kén szállt a szél­ben a magyar tri­ko­lor, jelez­vén, hogy mi itt­hon vagyunk a szü­lő­föl­dün­kön. Elsők között volt, aki vissza­igé­nyel­te a jog­ta­la­nul álla­mo­sí­tott ter­mő­föl­de­ket. Föld­höz és rög­höz ragadt jel­le­me éle­te végé­ig kitar­tott, halá­la előtt két hónap­pal még művel­te azo­kat, pedig tud­ta, hogy szá­má­ra már nincs jövő. Régi, mára letűnt korok taní­tá­sai sze­rint élve, negy­ven évet dol­go­zott egy mun­ka­he­lyen. Nyug­dí­jas éve­it sem töl­töt­te dolog­ta­la­nul. Sze­ret­te a ter­mé­sze­tet, az álla­to­kat. Kis falunk temp­lo­má­nak fel­újí­tá­si mun­ká­la­ta­i­nál is seré­nyen tevé­keny­ke­dett. Az ő köz­ben­já­rá­sá­nak köszön­he­tő­en szó­lal­tak meg a haran­gok júni­us 4‑én fél ötkor a magyar­ság leg­gya­lá­za­to­sabb emlék­nap­ján.

A min­dig jó kedé­lyű, mosoly­gós ember – csa­lád­já­val együtt – éve­ken keresz­tül szí­ve­sen lát­ta ven­dé­gül a Hor­thy Emlék­tú­ra részt­ve­vő­it a Magos-hegy lábá­nál fek­vő prés­há­zuk­ba. Egy pohár hűs bor és egy jó falat pogá­csa mel­lett – hű lokál­pat­ri­ó­tá­hoz híven – sok túrá­zó tőle tud­ta meg, hogy a váro­si ember nevez­te el téve­sen Kopasz-hegy­nek a prés­há­zuk felett elte­rü­lő dom­bo­ru­la­tot. Az már csak Magos-hegy marad, míg világ a világ. Ahogy Gál József emlé­ke is köz­tünk marad, míg jó szív­vel emlé­ke­zünk rá.

Online neve­zés