"De végül minden völgyet megáld majd a béke, a hegyek felett kegyelmesen a régi, Isten adta nyugalom fog uralkodni. Akkor felkeressük majd a sírokat és köszönetet mondunk hősi halottjainknak."
Az Alpok hegyláncának délkeleti tagjában, a Júliai-Alpokban, a smaragdzöld színben tündöklő Szocsa folyó pompás karsztvidéke, a szurdokoktól a vízeséseken át a csúcsokig, felejthetetlen kalandokat kínál. Ám ha a magyar ember meghallja a folyó régi nevét: Isonzó, az idill helyett valami borzongató érzés keríti hatalmába. És már érti is, mit keres a Hazajáró a Szlovénia és Olaszország határán tornyosuló hegyek között. Nagyapáink, dédapáink százezrei nyugszanak az Isonzó-völgyének valamelyik elfeledett hősi temetőjében. Az első, Nagy Háború idején, 1915 és ’17 között az Osztrák-Magyar Monarchia katonái egy tucat véres csatát vívtak a kíméletlen hegyi viszonyok között, visszaverve a Monarchiát hátba támadó olasz seregeket. A folyó völgyében ma már több a katonatemető, mint az élő település. Így magasztosul a Hazajáró alpesi túrája kegyeleti megemlékezéssé.