Túra a Szűk-völgyéből

Uticélok / Felvidék / Liptó
Nehézségi szint:
5/10

A Szűk-völgyből a Racskó és a Jamniki patak torkolatához vezet utunk. Innen a Jamniki-völgyet követjük a kék jelzésen. Továbbhaldva érjük el a Pusztim kolibát, ami remek szálláshelyként szolgál túránk során. Ezek a menedékkunyhók főleg télen tesznek jó szolgálatot, de mindig jól jön, és garancia a nyugodt éjszakára, ha van tető a turista feje felett. A Jamniki-völgyben még 1930-ban épült az első turistaszállás. Ezt a turista menedéket már egy pásztorszállás helyére építették 2001-ben.

A völgy zárlatában, a Kerteknél útelágazáshoz érünk. A rövidebb, keletre tartó zöld jelzés lesz a mi utunk.

Nyugatról a Placslivó csúcsából déli irányban elágazó Baranyec gerince szegélyezi a völgyet.

Keletről az Osztredok, vagyis Kusza-gerinc választja el völgyünket a Racskói-völgytől.

A törpefenyves övezetet elhagyva kőtörmelékes, gyepes emelkedőn közelítjük meg a főgerincet.

Nem sokkal a csúcs alatt érjük el a főgerincet, ami egyben az ezeréves határt jelenti.

Előttünk a Vastag-hegy tornyosul, amelyre a piros jelzésen vezet az út. A Vastag-hegy három völgy, a Jarząbek-, a Racskó- és a Jamniki-völgy találkozási pontján magasodik. Alsó ormáról pazar kilátás nyílik a Liptói-havasok nyugati tömbjére.

A gerincen folytatódik tovább túránk a Koncsiszta, vagyis Ormos felé. Délkeleti irányban már a gyepes-sziklás lejtőkkel rendelkező Ék-hegy uralja a tájat, ami a Nyugati-Tátra lengyel részének legmagasabb csúcsa. Az Ék-hegy mesés körpanorámájáról híres.

Az Ék-hegy jellegzetes, kanyargós, törmelékes gerincén ereszkedünk le a Gábor-hágóba.

Ezt a viszonylag alacsonyabb átjárót már a 17. században használták pásztorok és kincskeresők.

Innen már elérhető távolságba kerül, mégis úgy tűnik, elég kemény mászást igényel a Bisztra robosztus tömbje. A Liptói-havasok legmagasabb koronája a magyarul Sebes-pataki-hegynek nevezett Bisztrán.

Hazajáró epizódban szerepelt: