Chicago

Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa, közel 3 millió lakost számlál, de ha hozzá vesszük az elővárosait is, akkor már egy Magyarországnyi emberről beszélhetünk.

Ha csak 3 évszázadot visszarepülnénk az időben, egy mocsaras területet találnánk a helyén, ahol a potawatomi indiánok éldegélnek, a saját nyelvükön „Checagou”-nak, vagyis vad hagymának nevezett földjükön. Az első európaiak az 1700-as évek végén merészkedtek ide. 1833-ban aztán 350 telepes érkezett, akik telepüket Chicagonak nevezték el. 4 év sem kellett és városi rangra emelkedett, majd kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedő Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált. Az Illinois és Michigan Csatorna, a vasútvonal és az innen induló legendás 66-os útnak köszönhető, hogy a 20. század már több mint 1 millió emberre köszöntött rá Chicagóban.

1893-ban már világkiállítást rendezett a város, ami új, meghatározó irányt adott a világ építészetének. Innen indult világhódító útjára a magasépítészet, Amerika és a világ számos pontján sorra nőttek ki a földből a chicagói mintára épült felhőkarcolók.

Az 1920-as évek nem túl hízelgő hírnevet hoztak Chicagónak. A véres gengszterháborúkban állva maradt Al Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta, mígnem 1931-ben végre sikerült rács mögé zárni.

Chicago a ’30-as években a hetedik legnagyobb magyar város volt. Akkor közel 75 ezer magyar élt itt, de ma is több mint harmincezren vannak, akik még nem olvadtak fel a nagy chicagoi tégelyben.

A zsúfolt betonrengeteg szédítő magasságai után nyugalmat ad a magyar léleknek Chicago nyugati része, Norridge városrésze, ahol egy hatalmas székelykapu azt üzeni: ki itt belép, egy darabka magyar földre lel. A Chicagoi magyar református egyház 1914-ben alakult meg. Egy év sem telt el, és már templomot szenteltek, lelkipásztort iktattak, beteljesítve az írást: „akik az úrban bíznak, erejük megújul.”

Az ’56-os emlékmű, mellette a református nőegylet adományozta harang, mind-mind az otthon gyökerező magyar identitást erősítő jelképek.

Detroit

Detroitot egy francia szőrmekereskedő, nevezetesen Sieur Cadillac alapította a 18. század első évében. Amikor odahaza Rákóczi fejedelmünk az akkor 700 éves haza szabadságáért küzdött, idekint a franciák épp az őslakos indiánok utóvédharcaival voltak elfoglalva. Bejelentkeztek a városért a britek is, ám a függetlenségi háború után végérvényesen az Egyesült Államok része és Michigan állam fővárosa lett. De csak 1847-ig, mert a Detroit folyó túlpartján már Kanada van, így nem akarták kitenni a fővárost az esetleges északi támadásoknak.

Ha Detroit, akkor méretes amerikai kocsik. Bizony, „Motor City” az amerikai autógyártás fellegvára. Ford, Chrysler, General Motors, csak hogy a legnagyobbakat említsük.

Az amerikaiaknak az autó talán az elsődleges státusz-szimbólumuk. Pont úgy, ahogy városaiknak a toronyházak. Detroit ikonikus épületei nem véletlenül a General Motors tornyok.

A XX. század első felében az autógyárak nyomán virágzó gazdaság tömegével vonzotta a munkaerőt, köztük a kivándorolt magyarokat. Az ’50-es években aztán az autóipar hanyatlani kezdett. A válságot csak tetézte a bevándorló négerek 1967-es, halálos áldozatokkal járó zavargása. Az ipar visszaszorulása és a bűnözés elburjánzása miatt a fehér népesség, köztük sok hazánkfia is a távozás mellett döntött, így a város lakossága megfeleződött.

Dearbornban a Henry Ford Múzeum az amerikai közlekedési technológia fejlődését mutatja be a járművökön keresztül. A 200 automobil között természetesen ott vannak a legelső Fordok is.

Detroit fénykorában, Delray külvárosban egy valóságos magyar negyed alakult ki. Aztán a hanyatlás idején az addig békés körzetet is feketék és dél-amerikai bevándorlók lepték el. A Szent Kereszt templom a fájdalmasan pusztuló környezetben ma is a detroiti magyarok lelki-szellemi oázisát jelenti.

1974-ben Mindszenty József bíboros hercegprímás is meglátogatta a zsúfolásig telt templomot. A látogatásról készült emlékeket ereklyeként őrzi a közösség.

Cleveland

Volt idő, amikor Budapest után a második legnagyobb magyarok lakta település Cleveland volt. Olyannyira, hogy egykor Amerika Debrecenjeként is emlegették a várost, mivel közel 30 ezer magyar élt itt egy tömbben, és beszélték a magyar nyelvet. Ma is pezsgő magyar élet folyik Cleveland-ben. Van cserkészet, hét templomban hirdetik magyar nyelven az igét, sőt, magyar iskola is van. A magyarság egyik támaszpontja a Bocskai Rádió.

Cleveland sok magyar emlékkel is büszkélkedhet.

Amikor Kossuth Lajos a függetlenségi harc folytatása mellett korteskedve Amerikát járta, 1852-ben Clevelandbe is eljött. A látogatás 50. évfordulóján a nagyszalontai Kossuth-szobor pontos mását avatták fel itt, az egyetemi parkban.

Az ’56-os szabadságharc emlékét nagy becsben tartják a tengeren túli magyarok. A clevelandi emlékművet az 50. évfordulón állították. Mindszenty bíboros kultusza is él még. Bronzszobra 1997 óta díszíti a teret. 1975-ben Mindszenty teret avattak a helyi magyarok, de van itt Magyar Múzeum is.

Cleveland-et erdős városnak is nevezik. A Kultúrkertben a sok nemzet között természetesen a magyarnak is jutott egy földdarabka, ahol bemutatkozhat, jó hírét viheti évezredes hazánknak. Mintha egy otthoni városban járnánk, annyi a magyar szobor és emlékmű a kertben.

Clevelandnek két katolikus egyházközsége van. Az egykori magyar negyedben, a Bakayon a Szent Erzsébet templomban 1897-ben tartották az első magyar nyelvű katolikus misét.

Fairport Harbour

A kistelepülés különlegessége, hogy a 19. század végén sok magyar érkezett Fairpot Harbour-ba. Közel 7500 kilométerre otthontól megdobogtatja a szívet a magyar zászló és az Isten hozott felirat. Azt mondják, az Egyesült Államokban itt a legmagasabb a magyarok aránya. A mintegy 3000 lélekből minden tizedik magyar gyökerekkel rendelkezik. De a magyar itt inkább már csak származást jelent, alig használja már valaki a magyar nyelvet. A protestáns híveket szolgáló templomban a tiszteletes azért még magyarul hirdeti az igét.

A templombelső az egykor virágzó magyar közösségről tanúskodik. De sajnos nagyrészt már csak a színfalak maradtak: némán is beszédes üvegablakok, feliratok, régi fényképek…

Losonc

Losonc egykor Nógrád vármegye kereskedelmi, gazdasági és ipari központja volt. Református temploma 1851-ben épült az egykori gótikus-reneszánsz templom helyén, amelyet 1849. augusztus 9-én a cári csapatok felgyújtottak, így az enyészeté lett. Katolikus temploma a 18. században épült.

Losonc jellegzetes épülete az 1857-ben épült Vigadó és a Városháza, melyek homlokzatát a város címerállata a pelikán díszíti.

A református temető valóságos zarándokhelye a helybeli magyaroknak, de a turistáknak is.

A Ráday-kriptában nyugszik II. Rákóczi Ferenc fejedelem személyi titkára, Ráday Pál erdélyi alkancellár.

Kármán József író sírhelyét 1897-ben avatták fel.

Divény

1686-tól a Zichy grófokhoz tartozott Divény.  Ma már velük is csak a temetőben találkozhatunk, ahol lassan a felirat is elkopik sírjaikon. Pedig ereje teljében még többek között olyanokkal foglalatoskodott a Zichy család, hogy újra építette a gótikus eredetű plébániatemplomot.

Kezük nyomát őrzi a szépen megújult kastélyuk is. A Zichyek emlékei mellett azért maradt még valami a Balassák örökségéből is. Kiállítási tárgy lett a 15. századi, hársfából faragott Immaculata szoborból is, amit még Balassa Menyhért rabolt el a Csábrági várból.

1945-ig adatott meg a Zichyeknek Divény. Aztán megérkeztek a kommunisták, és elűzték innen az építőket. Otthonukat kirabolták, pusztulásra szánták, de mára már szépen megújult a kastély.

Torda

Szebb napokat is látott a római kor óta lakott Torda. A város ma már csak töredékeiben őrzi emlékét azoknak az évszázadoknak, amikor még – főleg a sónak köszönhetően – nemcsak Erdély, de a Magyar Királyság egyik központja volt.

A középkorban és a kora újkorban kulcsfontosságú szerep jutott Tordának, hiszen a plébániatemplomban összesen 127 országgyűlést tartottak, melyek közül a leghíresebb az 1568-as. Ekkor mondták ki a négy bevett vallás (a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius) szabad vallásgyakorlását.

Tordán is van mit keresnie az idelátogató hazajárónak. A Wesselényi-házban született a magyar romantikus irodalom apostola, Jósika Miklós báró. Róla nevezték el a jövőt építő magyarság egyik szellemi bázisát, az elméleti líceumot is.

1849 júliusában történt hogy egy kis család érkezett az ótordai református paplakhoz. A családfő feleségét és kisfiát a református lelkészre bízta, aztán tovább sietett, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. De hiába várták vissza, Petőfi Sándor örökre eltűnt a segesvári harcmezőn…

1944 őszén a II. világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott határában, amikor a magyar és német erők vállvetve küzdve egy hónapra megakasztották az áruló románokkal az országra törő szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását. A tordai csatában több mint 2500 magyar halt hősi halált.

Avasújváros

A Tálna patak mellett fekszik Avasújváros. A mezőváros vaskos krónikájába a Lónyayak, a Bethlenek, és a Wesselényiek is beírták a nevüket, hát még Bagossy László Szatmár megyei alispán, aki 1717-ben az itt pusztító tatároknak megálljt parancsolt.

Újvárosnak is vannak táncosai. A több nemzedéket is felvonultató Bokréta Néptánccsoport őrzi a magyar hagyományokat.

Nagybecskerek

Az avarok ősi őrhelye a 15. században a török elleni harcok egyik fontos délmagyarországi színtere volt. 1716-ban szabadult csak fel, de akkorra népe már majdnem teljesen kipusztult. Az új népességét a magyarok mellett szerb menekültek és német telepesek adták. A mezőváros 1778-tól az újjászervezett Torontál vármegye székhelye lett. Szívében az egykori vármegyeháza mai formáját 1887-ben nyerte el, Pártos Gyula és Lechner Ödön víziója nyomán.

A város az 1848-49-es szabadságharc alatt is a délvidéki harcok egyik legfontosabb pontja volt. A honvédő küzdelmek a bánáti magyar hadtest parancsnoka, Kiss Ernő tábornok vezérlete alatt folytak. Az aradi vértanú szobrának Trianon után nem volt többé helye a főtéren.

A régi helyén 1868-ban épült új, impozáns székesegyház. A városhoz egy másik aradi vértanú, Lázár Vilmos honvédezredes is kötődik, aki itt született és a katedrálisban emlékei is vannak.

A templom két oltárképét is Székely Bertalan festette. A főoltár felett Nepomuki Szent János őrködik. Az egyik mellékoltár felett a Magyarok Nagyasszonya festménye is helyet kapott.