Attila-sziget

Attila szigete a legenda szerint ősi misztikummal bír, hiszen a helyiek úgy vélik, hogy a hun vezért annak idején, itt, a Tisza közepén temették el, és a sír körül alakult ki ez a sziget.

Medvevár

A szárazföldi Horvátország legnagyobb kiterjedésű várát a Türje nembeli Fülöp zágrábi érsek építtette IV. Béla király engedelméből, a fenyegető tatár veszély elhárítására. Fülöp aztán Esztergomi érsek lett, így sokáig a magyar királyok bírták a várat, majd a Ciliéi grófok, utóbb Korvin János, végül a Zrínyiek tulajdonába került. Itt halt bele a muhi csatában szerzett sebesüléseibe Kálmán herceg. És úgy tartják, a várban érte a halál 1472-ben Janus Pannoniust is, miután a Mátyás elleni összeesküvés miatt menekülni kényszerült Pécsről.

A vár legértékesebb épülete a román kapuzatú Szent Fülöp és Jakab kápolna.

Jasztrebarszka

A város rövidített neve meg azért lett Jaska, mert a középkorban a latin nyelvű oklevelekben előszeretettel rövidítették le a bonyolultabb idegen neveket. Ez a városka is IV. Bélának köszönhette szabad királyi városi jogait. Itt található az Erdődy család ódon várkastélya, melynek a megkopott falán felsejlő emléktábla Erdődy Tamás horvát bánt örökíti meg, aki 1592-ben kialakította a várkastély mai képét.

Szamobor

Szamobor magyar kötödését a várnál kell keresnünk. V. István, Kálmán herceg, IV. Béla, Mátyás király, a Cilleiek, a Frangepánok, a Zrínyiek, az Erdődyek… Ilyen nagy nevek kötődnek a szamobori várhoz. Érdemes megemlékeznünk itt az 1441-es évről, amikor Erzsébet királynő és Ulászló hadai ütköztek meg a vár alatti mezőn. A csatából a királynő hadai kerültek ki győztesen, így a korábban a Cilleikhez tartozó vár magyar fennhatóság alá került.

A várból erdei sétaösvény vezet a városba. Maga Szamobor egyébként régebbi a váránál, már Kálmán hercegtől kiváltságokat kapott, majd IV. Béla szabad királyi városi rangra emelte.

A központ mai arculata egy nagy tűzvész után alakult ki az 1800-as években.

Aki Szamoborban jár, érdemes megkóstolnia a méltán híres szamobori krémest.

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

A királyszállási Nagy-Magyarország Park, a dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A 4 ha területű kastélypark kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, valamint kulturális rendezvényeknek is.

A felújított régi vadászkastély épületében (Erdély Vadászkastély) 11 tágas, fürdőszobás szoba található, a földszinten étteremmel, kávézóval és mindkét szinten társalgóval. Az épület földszintjén egy minden igényt kielégítő, teljesen felszerelt, modern, HACCP rendszerrel működtetett – 250 fő főzési kapacitású – konyha is helyet foglal. Az Erdély Vadászkastély befogadó képessége 35 fő, az étterem befogadó képessége 60 fő. Az épület mozgássérültek részére akadálymentesített.

A szabadidőpark területén található további 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) összközműves, egyedi, vízteres cserépkályhafűtéssel fűthető és összesen 45 vendég fogadására alkalmas.

A parkban található a Nagy-Magyarország Lakókocsipark védett közösségi területtel, ahol további 40 fő elhelyezése biztosított. A szabadidőparkban tavasztól őszig kiépített sátortábor üzemel Kárpátia Kemping néven, amely 40-80 fő befogadására alkalmas. A park meghatározó épülete a 450 m2-es Hungária rendezvény pavilon, amely 300 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, konferenciák, stb.).

A Nagy-Magyarország Park bejáratánál „Nem felejtünk” néven kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat.

Ugocsa vára

Így szól a vár legendája: Sok-sok évszázaddal ezelőtt a református hitre tért Perényi Péter csodálatosan szép leánya, Ilka kíváncsiságában ellátogatott a ferencesek búcsújárására. Kankóvár kolostorában a híres törökverő, Kapisztrán János szent tetemét tették közszemlére. A szerzetesek a leányt, mint az új hit követőjét haragjukban a templom alatti verembe zárták. A Perényi-család hiába kereste a leányt, nem bukkant nyomára. Sok idő eltelt már, amikor egy koldus betévedt a kolostor templomába, s az ima után elaludt. Éjjel a föld alól jövő furcsa hangokra ébredt. Lejutva a verembe, felismerte a rabságába beleőrült Perényi Ilkát. A koldus meg sem állt a Perényi házig. A báró fegyvereseivel a ferenceseket leküzdve, kiszabadította leányát, a megháborodott Ilka azonban már senkit nem ismert meg, sőt, rövidesen meghalt. A feldühödött Perényi Péter elpusztította a kolostorvárat, mely azóta romokban hever.

Nyalábvár

Királyháza felett találjuk Nyalábvár romjait. A Borsa-nemzetség várának birtoklásáért egy évszázadon át pereskedtek a Drágffyak és a Perényiek. A huzavona végül 1506-ban a Perényiek sikerével végződött. Udvarukban valóságos tudósiskola működött. Itt talált menedéket a híres pozsonyi kanonok, Komjáthy Benedek is.

S ha már itt járt, az Úrnak 1532. esztendejében e falak között fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit, mely – miután Krakkóban kinyomtatták – az első magyar nyelven nyomtatott könyvként írta be magát a történelembe. Gyakori vendég volt a Perényiek várában Ilosvai Selymes Péter is, aki valószínűleg Nyalábvár könyvtárában bukkant a Toldi-mondára. Ugocsa vármegye hajdan legerősebb vára a Perényiek császár-ellenességének köszönhette végzetét. I. Lipót császár parancsára 1672-ben lerombolták.

Tovább élt, de nem kerülhette el végzetét a középkori kápolna sem. A „dicsőséges” szovjet hadsereg 1946-ban rombolta le. Ám 50 év sem telt el – mi az a vár 700 éves történetében, s a kápolna Kisboldogasszony tiszteletére újra felépült, hogy figyelmeztessen: a kommunizmus már csak egy szörnyű emlék, a hit azonban legyőzhetetlen, és örökké él.

A várdombról pazar a kilátás Királyházára és a szomszédos nagyszőlősi hegyekre.

Talmács vára

Az enyészeté lett a gyepűvédő besenyők ősi települése, Talmács vára is, ami egykor a szoros északi bejáratát őrizte, Nagy Lajos királyunk rendeletére. Azért érdemes feljönni töredékeihez, szembe nézni a múlttal és a Fogarasi-havasok vagy a Lator masszívumaival.

Talmácsnál folyik bele az Oltba a Cód pataka.

Vöröstorony vára

A szoros legfőbb őrhelye, a 14. században épült és azóta sokszor megerősített Vöröstorony vára. Ahogy 1545-ben Sebastian Münster feljegyezte: „Vöröstorony a hegyek közt elhelyezkedő nagyon erős vár, egy folyó mellett, ahonnan szűk út nyílik a hegyek közé, és oly módon elzárja az egész országot, hogy senki nem tud behatolni oda.” Aztán elveszett az ország, és vele a határ is, így a régi vámközpont ma már elmegyógyintézetnek ad otthont.