Archives

Óvár — Sztrecsény mellett

A vár sor­sa kísér­te­ti­e­sen hason­lít a Sztre­csé­nyi­é­hez. A Balas­sa nem­zet­ség épít­tet­te a 13. szá­zad­ban egy mere­dek szik­la­szirt­re, az itt beszű­kü­lő folyó­völgy ellen­őr­zé­sé­re. Az évszá­za­dok alatt híres-neves magyar csa­lá­dok bir­to­kol­ták, míg­nem 1680-ban jött a csá­szá­ri hadi­ta­nács, és lerom­bol­tat­ta.

Kővár vára

A vár­ról már a 13. szá­zad­ban készül­tek írá­sos fel­jegy­zé­sek. Ekkor még lovag­vár volt, majd a szá­zad végén, Zsig­mond király ural­ko­dá­sa alatt tovább épí­tet­ték. A 15. szá­zad­ban épült az alsó és a közép­ső vár. Annak ide­jén beve­he­tet­len vár volt, majd a csá­szá­ri­ak a Rákó­czi-sza­bad­ság­harc leve­ré­se után fel­rob­ban­tot­ták. Azóta csak a rom lát­ha­tó.

Sebes vára

A Kalo­ta-havas lábá­nál, a Sebes patak mel­let­ti hegy­or­mon fek­szik. A vár egy­kor a völ­gyek felett őrkö­dött, ma már elha­gyat­va áll.

Liptó vára

Fel­vi­dék leg­ma­ga­sab­ban fek­vő várát, a 993 méte­res szik­la­me­re­dé­lyen emel­ke­dő Lip­tó­vá­rat a 13. szá­zad­ban épí­tet­ték az ország hatá­ra­i­nak védel­mé­re. A kez­det­ben kirá­lyi vár­ban olyan neves tulaj­do­no­sok adták egy­más­nak a kilin­cset, mint Csák Máté,  IV. Ven­cel cseh király, a Garák vagy a Pong­rá­czok. Pusz­tu­lá­sát Komo­rovsz­ky Péter árvai és lip­tói ispán­nak köszön­he­ti, aki Hunya­di Mátyás ide­jén a len­gyel-magyar viszály­ban a len­gyel király olda­lá­ra állt, ami­ért Mátyás busá­san meg­ju­tal­maz­ta: elfo­gat­ta, bezár­at­ta, várát pedig lerom­bol­tat­ta.

Likavka vára

Rózsa­hegy mel­lett fek­szik Likav­ka. A falu felet­ti dom­bon a 13. szá­zad­ban, Károly Róbert ajtón­ál­ló­ja, bizo­nyos Dancs mes­ter által épít­te­tett vár vár­ja az ide­lá­to­ga­tót. Hunya­di Mátyás király is elő­sze­re­tet­tel járt innen vadász­ni a kócsi erdők­be, és soká­ig lakott a falak között fia, Cor­vin János is. Aztán bir­to­kol­ták a Zápo­lyák, a Thur­zók és a Bátho­ryak is, majd miu­tán a Wes­se­lé­nyi féle össze­es­kü­vés­be bele­ke­vert édes­ap­ja meg­halt, az elár­vult, 13 éves Thö­kö­ly Imré­nek is innen kel­lett elme­ne­kül­nie. Az utol­só hír a vár­ról, hogy 1707-ben Rákó­czy kurucai elfog­lal­ták.

Kossuth-szikla

Har­gi­ta­für­dő­ről alig két kilo­mé­te­res könnyű sétá­val érhe­tő el a Kos­suth-szik­la, amit 1891-ben nagy ünnep­ség kere­té­ben nevez­tek el a kor­mány­zó­ról.

Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)

Ahol a Kár­en­ta-pata­ka bele­tor­kol­lik a Tat­ros­ba, ott húzó­dik az ezer­éves határ. Felet­te egy dom­bon a völgy első római kato­li­kus temp­lo­ma, a kon­tu­má­ci Nagy­bol­dog­asszony kápol­na áll. Mel­let­te köz­vet­le­nül világ­há­bo­rús kato­nai emlék­hely fogad. A szo­ros­ban a MÁV leg­ke­le­tibb őrhá­za talál­ha­tó, ahol Bili­bók Ágos­ton vas­út­tör­té­ne­ti gyűj­te­mé­nye tekint­he­tő meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegy­csúcs Anta­lok sor­ka nevű nyúl­vá­nyán áll a romos Rákó­czi vár, mely­nek sze­re­pe min­dig is a határ ellen­őr­zé­se volt.

 

Hadimúzeum — Oroszka

Hadimúzeum — Oroszka

A magyar több­sé­gű falu kör­nyé­kén a máso­dik világ­há­bo­rú “vég­órá­i­ban” meg­tor­pant a front, majd iszo­nyú pusz­tí­tást maga mögött hagy­va vonult tovább. Hogy ne merül­je­nek fele­dés­be a hero­i­kus har­cok hősei és áldo­za­tai, erre tet­te fel az éle­tét az orosz­kai Zsá­ko­vics Lász­ló, aki lenyű­gö­ző had­tör­té­ne­ti múze­u­mot ren­de­zett be itt a két világ­há­bo­rú emlé­ke­i­ből.

A kiál­lí­tott tár­gyak anya­ga rész­ben az első, de java­részt a máso­dik világ­há­bo­rú­ban hasz­ná­la­tos fegy­ve­re­ket, har­ci jár­mű­ve­ket, kitün­te­té­se­ket, és az egyéb hasz­ná­la­ti tár­gya­kat mutat­ja be.
Az Alsó-Garam-men­te terü­le­tén 1944 kará­cso­nyá­tól 1945 hús­vét­já­ig állt a front. Zsá­ko­vics Lász­ló a hábo­rú ide­jé­ből szár­ma­zó relik­vi­á­kat gyer­mek­ko­rá­tól gyűj­ti, immár 30 esz­ten­de­je. Itt min­den tárgy­nak tör­té­ne­te van. Jelen­leg a kiál­lí­tott anyag közel 1000 négy­zet­mé­te­ren terül el. A kézi­fegy­ve­rek szá­ma jelen­leg kb. 400 dara­bot tesz ki. Ám nem csak relik­vi­ák, egyen­ru­hák és kézi­fegy­ve­rek sora­koz­nak itt szá­zá­val. Repü­lő­gép ron­csok, nehéz­fegy­ve­rek, műkö­dő­ké­pes harc­jár­mű­vek és külön­bö­ző tüzér­sé­gi esz­kö­zök gon­dos­kod­nak arról, hogy rádöb­ben­jünk: való­já­ban a Kár­pát-meden­ce (ha nem egész Kelet-Euró­pa) leg­na­gyobb magán­gyűj­te­mé­nyét tekint­het­jük meg Orosz­kán! Aki­nek ez nem len­ne elég, azt min­den év augusz­tu­sá­ban felejt­he­tet­len hadi­be­mu­ta­tó­val vár­ják a múze­um terü­le­tén beren­de­zett had­szín­té­ren. A kora­be­li Garam-men­ti had­mű­ve­let alap­ján elne­ve­zett, “Süd­wind” hadi­be­mu­ta­tó már sok­éves hagyo­mánnyá vált ugyan, de évről-évre meg­úju­ló kore­og­rá­fi­á­val ele­ve­ní­ti fel a máso­dik világ­há­bo­rú­ban itt zaj­lott véres har­co­kat.

Az Orosz­kai Hadi­mú­ze­um Haza­já­ró Pont is egy­ben, így jó szív­vel ajánl­juk min­den tag­tár­sunk­nak első­sor­ban cso­por­tos prog­ram­ként. A múze­um az év min­den nap­ján láto­gat­ha­tó, ám előt­te min­den­kép­pen szük­sé­ges a tárlatvezetésről‑, illet­ve igény ese­tén a szál­lás­ról, ellá­tás­ról egyez­tet­ni a fen­ti tele­fon­szá­mon!