Szilas-szurdok

Szilas-szurdok

A Bedellő-karsztfennsíkról több vízfolyás is indul az Enyed felé, szép szurdokvölgyet kialakítva. A Bedellő, a Sárkány, a Plesi, a Plaiului és a Szilas szurdokai közül az utóbbi a leglátványosabb. A fennsíkon, 1000 méter magasan, karsztforrásból születő Szilas-patak a Ragadozó-tető és a Várkert szirtjei közt fut le kelet felé. Útközben a völgyben egy 8 méteres vízeséssel is találkozhatunk.

A szurdokba a Torockószentgyörgyből induló kék jelzés vezet.

Képek: Hám Péter

Manini-hasadék

A Kis- és a Nagy- Manin-hegyet választja el egymástól a hasadék. A sziklatömbök között gyors folyású patakot találunk. A Manini-hasadék turisztikai feltárását és járhatóvá tételét a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának köszönhetjük. A hatalmas sziklakapun átlépve érünk a Vág völgyébe.

Néra-szurdok

A Szörényi-hegységben eredő Néra 126 kilométeren át öntözi a délvidéki tájat, mielőtt a Dunába ömlik. A bővizű, sebes patak az Aninai-hegység mészkő szikláiban tört magának utat, kialakítva a Bánság leghosszabb és leglátványosabb mészkőszorosát, a Néra-szurdokot.

A völgy közepén egy gázlón át vezet az út. Itt található a szurdok egyik legszebb gyöngyszeme, az Ördög-tó. A hatalmas barlangfelszakadásban kialakult kékeszöld tavat a föld alatt a Néra táplálja. A fák között tündöklő karszttó mélysége a 10 métert is eléri.

A szurdok túlvége felé egy másik izgalmas szakaszához érünk. Az ösvény kisebb-nagyobb alagutakon vezet keresztül. Ezeket a látványos járdákat még a rómaiak véshették a sziklákba.

Az út néhol a vízhez egész közel halad az erdőben, máshol meg a hegy oldalában kialakított szűk sziklapárkányra emelkedik, remek panorámát kínálva a folyóra és a völgyét övező több száz méteres sziklákra.

Túra a Bég-pataka völgyében

Itt villantja meg először az Aninai-hegység fő erősségeit: a szinte őserdei környezetben megbújó varázslatos szurdokait és vízeséseit. Ilyen ékesség példának okáért a Bég pataka lépcsőjén lezúduló Vaioaga-vízesés.

Beljebb hatolva a Bég pataka mentén, ott ragyog kéklőn az erdő mélyén a pataknak életet adó Bég szeme krátertó. A forrástó sós vize állítólag soha nem fagy be, mivel állandó hőmérsékletű karsztforrás táplálja. A Bég szeme tó tükréből régi mondák sejlenek elő… Egyszer régen, még a török hódoltság idején a környéket uraló bég vadászó fia meglátott egy juhait legeltető szépséges pásztorlányt, s nyomban szerelmes lett belé. Az apa nem nézte jó szemmel a románcot és elrendelte a lány megölését. A szerelmes fiú fel akarta tartóztatni a támadókat, s a harcban elvesztette fél szemét. Ebből keletkezett a türkizkék víztükör.

A mondát a Bégbe ömlő Beusnica patak mésztufa lépcsői mentén szőjük tovább.

Úgy tartják, hogy a megölt lány menyasszonyi ruháját őrizte meg a természet a fátyol vízesésben.

Malom-patak völgye, Nagyrét

A Malom-patak völgye sokáig ismeretlen volt a turisták előtt. Aztán az elmúlt években lelkes szentmártoni hegymászók kiépítették benne a piros sáv jelzésű ösvényt. A vadregényes, szurdokká szűkülő patakmeder alsóbb szakaszain hidak teszik kényelmesebbé az előrejutást.

Felsőbb szakaszán a szurdokot még meredekebb és magasabb sziklafalak övezik. Innen kezdődik a Via Ferrata, azaz egy drótkötéllel biztosított hegyi szakasz, amihez már segédeszközökre is szükségünk lesz.

A szurdokvölgy tetején megszabadulhatunk a beülőktől és a ferrata szettektől. Innen már könnyű erdei emelkedő következik.

A csúcsról, a Nagyrétről végigpásztázhatjuk a Turóci-medencét. Szemben a Nagy-Fátra, mögötte az Alacsony-Tátra bukkan elő. Északról a Kriváni-Fátra köszön ránk. Nyugat felé feltárulnak a Zsolnai-medencére ereszkedő Rajeci-Fátra.

Páris-szurdok

Nógrádszakál határában, az Ipolyba ömlő Páris-patak szurdokvölgyét palóc Grand Canyon-nak is hívják. A néhol 20 méteres sziklákkal szegélyezett keskeny szurdok medre általában száraz. Csak nagyobb esőzések és olvadások idején zúg benne vízfolyás. Egy ősi folyó nyomán kialakult üledékes kőzetbe vágta be magát a Páris-patak, felszínre hozva a hordalék megkövesült rétegeit.

Ohába-szurdok és a Nagy-Csűr barlang

Ohábaponor településen a patakmeder jelenti az egyetlen járható utat a szurdok felé. Ha a vadregényes jelző illik valamire, az az Ohábia szurdoka. A zúgó patak sziklás medrében az eddigieknél is komolyabb kalandtúra vár ránk.

 

A szoros egy gigászi barlang tágra nyílt szájában, a Nagy-Csűrnél végződik. Hatalmas sziklakapuja egy több mint négy kilométer hosszú, 4-5 méter magas sztalagmitcseppkövekkel ékesített járatba vezet.

Krivádia-szurdok

A patak több mint egy kilométer hosszan vágta át a sziklát, olyan vad és járatlan szurdokot alkotva, hogy a vándor kénytelen a patakmederben haladni. Ahogy beljebb hatolunk, egyre vadabbak a zúgók, egyre szűkebb a szoros és sokhelyt szinte sima és függőleges mészkőfalak szegélyezik. Medrében sok helyen már derékig ér a víz.

Véka-szurdok

Nem rejti véka alá szépségeit a Véka-szurdoka. Rövid, alig száz méter hosszú, falai sem túl magasak, mégis, ha a legszebb részeit látni akarjuk, bele kell gázolnunk az alacsony vízállásnál is legalább térdig érő patakba. Sziklafalain sokat sejtetnek a magasabb vízállások nyomai is.