Archives

Szilas-szurdok

Szilas-szurdok

A Bedel­lő-karszt­fenn­sík­ról több víz­fo­lyás is indul az Enyed felé, szép szur­dok­völ­gyet kiala­kít­va. A Bedel­lő, a Sár­kány, a Ple­si, a Pla­i­u­lui és a Szi­las szur­do­kai közül az utób­bi a leg­lát­vá­nyo­sabb. A fenn­sí­kon, 1000 méter maga­san, karszt­for­rás­ból szü­le­tő Szi­las-patak a Raga­do­zó-tető és a Vár­kert szirt­jei közt fut le kelet felé. Útköz­ben a völgy­ben egy 8 méte­res víz­esés­sel is talál­koz­ha­tunk.

A szur­dok­ba a Toroc­kó­szent­györgy­ből indu­ló kék jel­zés vezet.

Képek: Hám Péter

Néra-szurdok

A Szö­ré­nyi-hegy­ség­ben ere­dő Néra 126 kilo­mé­te­ren át öntö­zi a dél­vi­dé­ki tájat, mielőtt a Duná­ba ömlik. A bővi­zű, sebes patak az Ani­nai-hegy­ség mész­kő szik­lá­i­ban tört magá­nak utat, kiala­kít­va a Bán­ság leg­hosszabb és leg­lát­vá­nyo­sabb mész­kő­szo­ro­sát, a Néra-szur­do­kot.

A völgy köze­pén egy gáz­lón át vezet az út. Itt talál­ha­tó a szur­dok egyik leg­szebb gyöngy­sze­me, az Ördög-tó. A hatal­mas bar­lang­fel­sza­ka­dás­ban kiala­kult kékes­zöld tavat a föld alatt a Néra táp­lál­ja. A fák között tün­dök­lő karszt­tó mély­sé­ge a 10 métert is eléri.

A szur­dok túl­vé­ge felé egy másik izgal­mas sza­ka­szá­hoz érünk. Az ösvény kisebb-nagyobb alag­uta­kon vezet keresz­tül. Eze­ket a lát­vá­nyos jár­dá­kat még a róma­i­ak vés­het­ték a szik­lák­ba.

Az út néhol a víz­hez egész közel halad az erdő­ben, más­hol meg a hegy olda­lá­ban kiala­kí­tott szűk szik­la­pár­kány­ra emel­ke­dik, remek pano­rá­mát kínál­va a folyó­ra és a völ­gyét öve­ző több száz méte­res szik­lák­ra.

Túra a Bég-pataka völgyében

Itt vil­lant­ja meg elő­ször az Ani­nai-hegy­ség fő erős­sé­ge­it: a szin­te őser­dei kör­nye­zet­ben meg­bú­jó varázs­la­tos szur­do­ka­it és víz­esé­se­it. Ilyen ékes­ség pél­dá­nak oká­ért a Bég pata­ka lép­cső­jén lezú­du­ló Vai­o­a­ga-víz­esés.

Bel­jebb hatol­va a Bég pata­ka men­tén, ott ragyog kék­lőn az erdő mélyén a patak­nak éle­tet adó Bég sze­me krá­ter­tó. A for­rás­tó sós vize állí­tó­lag soha nem fagy be, mivel állan­dó hőmér­sék­le­tű karszt­for­rás táp­lál­ja. A Bég sze­me tó tük­ré­ből régi mon­dák sej­le­nek elő… Egy­szer régen, még a török hódolt­ság ide­jén a kör­nyé­ket ura­ló bég vadá­szó fia meg­lá­tott egy juha­it legel­te­tő szép­sé­ges pász­tor­lányt, s nyom­ban sze­rel­mes lett belé. Az apa nem néz­te jó szem­mel a román­cot és elren­del­te a lány meg­ölé­sét. A sze­rel­mes fiú fel akar­ta tar­tóz­tat­ni a táma­dó­kat, s a harc­ban elvesz­tet­te fél sze­mét. Ebből kelet­ke­zett a tür­kiz­kék víz­tü­kör.

A mon­dát a Bég­be ömlő Beus­ni­ca patak mész­tu­fa lép­csői men­tén sző­jük tovább.

Úgy tart­ják, hogy a meg­ölt lány meny­asszo­nyi ruhá­ját őriz­te meg a ter­mé­szet a fátyol víz­esés­ben.

Malom-patak völgye, Nagyrét

A Malom-patak völ­gye soká­ig isme­ret­len volt a turis­ták előtt. Aztán az elmúlt évek­ben lel­kes szent­már­to­ni hegy­má­szók kiépí­tet­ték ben­ne a piros sáv jel­zé­sű ösvényt. A vad­re­gé­nyes, szur­dok­ká szű­kü­lő patak­me­der alsóbb sza­ka­sza­in hidak teszik kényel­me­seb­bé az elő­re­ju­tást.

Fel­sőbb sza­ka­szán a szur­do­kot még mere­de­kebb és maga­sabb szik­la­fa­lak öve­zik. Innen kez­dő­dik a Via Fer­ra­ta, azaz egy drót­kö­tél­lel biz­to­sí­tott hegyi sza­kasz, ami­hez már segéd­esz­kö­zök­re is szük­sé­günk lesz.

A szur­dok­völgy tete­jén meg­sza­ba­dul­ha­tunk a beülők­től és a fer­ra­ta szet­tek­től. Innen már könnyű erdei emel­ke­dő követ­ke­zik.

A csúcs­ról, a Nagy­rét­ről végig­pász­táz­hat­juk a Turó­ci-meden­cét. Szem­ben a Nagy-Fát­ra, mögöt­te az Ala­csony-Tát­ra buk­kan elő. Észak­ról a Kri­vá­ni-Fát­ra köszön ránk. Nyu­gat felé fel­tá­rul­nak a Zsol­nai-meden­cé­re eresz­ke­dő Raj­eci-Fát­ra.

Páris-szurdok

Nóg­rád­sza­kál hatá­rá­ban, az Ipoly­ba ömlő Páris-patak szur­dok­völ­gyét palóc Grand Canyon-nak is hív­ják. A néhol 20 méte­res szik­lák­kal sze­gé­lye­zett kes­keny szur­dok med­re álta­lá­ban szá­raz. Csak nagyobb eső­zé­sek és olva­dá­sok ide­jén zúg ben­ne víz­fo­lyás. Egy ősi folyó nyo­mán kiala­kult üle­dé­kes kőzet­be vág­ta be magát a Páris-patak, fel­szín­re hoz­va a hor­da­lék meg­kö­ve­sült réte­ge­it.

Ohába-szurdok és a Nagy-Csűr barlang

Ohá­ba­po­nor tele­pü­lé­sen a patak­me­der jelen­ti az egyet­len jár­ha­tó utat a szur­dok felé. Ha a vad­re­gé­nyes jel­ző illik vala­mi­re, az az Ohá­bia szur­do­ka. A zúgó patak szik­lás med­ré­ben az eddi­gi­ek­nél is komo­lyabb kaland­tú­ra vár ránk.

 

A szo­ros egy gigá­szi bar­lang tág­ra nyílt szá­já­ban, a Nagy-Csűr­nél vég­ző­dik. Hatal­mas szik­la­ka­pu­ja egy több mint négy kilo­mé­ter hosszú, 4–5 méter magas szta­lag­mit­csepp­kö­vek­kel éke­sí­tett járat­ba vezet.