Három évtized sem telt el az aradi vértanúk kivégzése után és a kiegyezést követően Arad rendkívüli gazdasági és szellemi fejlődésen ment át, számos új középülettel gazdagodott. Mielőtt ezeket számba vennénk, kicsit merüljünk el a város múltjában, amely szervesen össze kapcsolódott a mindenkori aradi vár történetével.
Arad első vára, a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Ezt 1551. szeptember 18-án foglalta el a török, akik a mai város helyén 1552 és 1554 között új palánkvárat építettek. Arad 1554-ig szandzsákszékhely volt, 1658. július 14-én itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. 1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során az aradi polgárok hosszú ostromot követően 1848. június 28-án foglalták el ezt az új várat. A szabadságharc bukása után itt tartották fogva és ítélték halálra az aradi vértanúkat. Később is börtönként működött; egyik híres foglya a szarajevói merénylet elkövetője, Gavrilo Princip volt. 1919-ben a város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának, amelynek Horthy Miklós is tagja volt. 1920-ban Arad a trianoni békeszerződéssel Romániához került, de azért még egyszer, 1944. szeptember 13-án a III. magyar hadsereg elfoglalta pár napra. A két világháború közötti időszakban a vár egyébként kaszárnyaként üzemelt, majd a 2. világháború után egy szovjet tankos egységet helyeztek el benne. 1958-tól, amikor a szovjet csapatok elhagyták Romániát, a román hadsereg használta ugyanerre a célra. Napjainkig is a katonaság használja, ezért nem látogatható, bár szó van turisztikai célú hasznosításáról.
Vár híján egy aradi városséta leginkább a dualizmuskori palotákról szól. Ezek a paloták az egykori Andrássy úton (ma Bulevardul Revolutiei) és annak környékén sorakoznak. Érdemes ezt a sétát a Maros partján kezdeni, ahol a Pietonal gyaloghíd vezet a várat is rejtő félszigetre. Mi most nem kelünk át a hídon a várhoz, hanem jobbra indulunk a gyászos emlékű Igazságügyi palota épülete felé: itt tartották a tizenhárom aradi vértanú tárgyalását. Innen a Grigorescu utcán felmegyünk az Andrássy útra, közben odaköszönünk a szecessziós Kovács palotának, amely a 20. század elején épült. Az Andrássy úton balra indulunk, ahol rögtön feltűnik a neogótikus Vörös templom: az evangélikusokat szolgáló templom 1906-ban épült Szántay Lajos tervei alapján. (A templom mögött van a Suciu palota.) Az Andrássy úton az impozáns Andrényi palota következik, amelyet 1880 és 1890 között építtetett a bárói rangra emelt Andrényi kereskedőcsalád. Ez az 1948-as államosítást követően Úttörőpalota, 1990 után pedig Gyermekpalota lett. Vele srégen szemben a Nemzeti Bank épülete áll, amely az Arad-Csanádi Takarékpénztár számára épült 1910-ben. Az eklektikus stílusú épület homlokzata az ókori görög templomokat idézi. 2018 óta már nem a pénzügyminisztériumhoz tartozik az épület, hanem rektori hivatalt terveznek bele. Ismét átkelünk az Andrássy út bal oldalára, ahol Arad talán legszebb épülete, a neoreneszánsz stílusú Városháza áll. Steindl Imre, a budapesti Országház építésze tervezte, előtte egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, amely ma már természetesen nincs itt. Mellette láthatjuk az eklektikus Pénzügyi palotát, azzal szemben pedig a Neumann palotát. Ha a Pénzügyi palota mellett lesétálunk a Maros felé, akkor Arad egyik büszkeségéhez, a Kultúrpalotához érkezünk; benne található a Történeti Múzeum, jelentős 1848-as emlékekkel. A Kultúrpalotánál áll annak tervezőjének, a város legjelesebb műépítészének, Szántay Lajosnak (1872-1961) a szobra, aki számos középület tervezője, az aradi közélet aktív tagja és a református egyházközösség gondnoka is volt. Neki is van palotája, méghozzá a Neumann palota mögött. A Szántay palota utcájában (Püspök utca), a Kohn palota mellett áll Salacz Gyula szobra, aki a dualizmus korában, 1875 és 1901 között volt Arad polgármestere. Visszatérve az Andrássy útra, az 1880-as eklektikus Hermann palota mellett emelkedik a Páduai Szent Antal templom, amit a minoriták korábbi egyháza helyén épült 1903-ban. A külső homlokzatot két kiemelkedő korinthoszi oszloppár alkotja, amelyek között a bejárati portál van. Ez fölött egy keskeny boltív látható, amely timpanont alkotva pietának ad helyet. Fölötte Jézus, Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai láthatóak. Innen dél felé haladva a Színház és a szecessziós Bohus palota következnek, majd a régi színház épülete, amely 1818-ban készült el, és amelyben Petőfi Sándor is játszott. Az Andrássy úton még a Vaslakat-ház és az egykori Vörös Ökör fogadó érdemel figyelmet.
Aradon született 1886-ban Tóth Árpád költő, aki 3 éves korában elköltözött innen Debrecenbe, illetve itt született 1902. január 21-én Jávor Pál az első magyar filmsztár is, aki viszont 1918-ig élt Aradon, és a fenti sétát akár jó néhányszor meg is tehette. Ne csak az aradi 13 (vagy 17), hanem ők is jussanak eszünkbe, mikor Aradon járunk.

A jelvényszerző mozgalom igazoló pontja Szántay Lajos szobra, a Kultúrpalota lépcsősorának tetején áll, a bejárattól balra.