Felső-hegy – Kerek-hegyi sziklák, Galamboskő

A Felső-hegy karsztfennsíkja a környék legmagasabb vonulata, néhol egészen 800 méter fölé emelkedik. A szélesen hullámzó háton gyertyános erdők és felhagyott legelő rétek váltogatják egymást. A Kerek-hegyi sziklákról csodás kilátás nyílik a Torna patak medencéjére. Tovább haladva elérjük Galamboskőt. A legenda szerint IV. Béla király – miközben a muhi csatából menekült – a sziklák között talált menedéket, és az ott fészkelő galambok tojásaival csillapította éhségét. Innen kapta a nevét Galamboskő.

A Csornahora főgerince (Breszkultól az Iván pap-havasáig)

A Hóvártól keletre ideális gerinctúra terepet jelent a Csornahora-hegység főgerince. A cirkuszvölgyekkel szegélyezett gyephavas háton olyan csúcsok emelkednek, mint a Breszkul, a Bölényhavas, vagy a Kishavas. A katlanokban fekvő tengerszemek közül az egyik legismertebb, a Neszamovite-tó. A főgerincen néhol még az ezeréves határ lövészárok maradványai is fellelhetők. A főgerinc jellegzetes csúcsa az Iván pap-havasa, amelyen az egykori csillagvizsgáló és meteorológiai állomás romjai láthatók.

A Kelemen-havasok központi főgerince (Magyar-Negoj, Nagy-Köves, Ruszka-havas)

A Kelemen-havasok hatalmas vulkáni kráterének peremén vezető piros jelzésen, a Negoj-nyergen keresztül érhető el az egykori ezeréves határ magyar oldalán magasodó Magyar-Negoj csúcs. A II. világháború egyik magyar védvonalát alkotó egykori lövészárkok mentén tovább haladva mászhatunk fel a kráter peremének legmagasabb csúcsára, a Nagy-Kövesre. 1940-ben, Észak-Erdély visszatértekor a csúcsot Teleki Pál miniszterelnökről nevezték el. Tiszta időben innen a Máramarositól a Fogarasi-havasokig belátni a Kárpátok bérceit. Innen látható a Román-Negoj legyalult csúcsa is, amelyen a kommunista időkben kénbányát nyitottak. A főgerinccel párhuzamosan végig húzódó Mária Terézia-útja Magyarország és Moldva határőrútjának épült 1762-ben. A központi főgerinc utolsó csúcsát a Ruszka-havas különleges sziklaalakzatai jelölik.