A Szent László-forrás és a Kőcsorgó (Római-forrás)

Tordatúr határában két kis forrásba botlunk. Az egyik természetesen Szent Lászlóról kapta a nevét, hiszen a néphit szerint szent királyunk lovának nyoma látszik azon a kövön, ahol a forrás fakad.

A Kőcsorgót még a rómaiak fedezték fel, amit vízvezetékkel vezettek be városukba.

Zsitva-forrás, Nagy-Inóc

Nagyülés déli végénél egy vizenyős eróziós vájatban találjuk a Zsitva forrását.

Az Újbányai-hegység legmagasabb pontja a Nagy-Inóc. A hegytetőt kihűlt lávamaradványok, hatalmas andezit tömbök borítják, és egy turistaház várja az erre járót.

Garam-forrás

A Király-hegy oldalán, a Beszniki fenyveserdő közepén ered a Garam. Itt kezdi meg 275 kilóméteres kanyargós útját, hogy Párkány mellett a Dunába lehelje a lelkét.

Hernád-forrás

A Király-hegy északi oldalán ered a Hernád, hogy aztán 286 kilométeres kanyargós útja végén a Sajóba torkoljon.

Bem-forrás

A Szárkő időjárását meghatározza, hogy a nyugati sík felől érkező légtömegeknek ez az első kétezer métert meghaladó akadálya. A hegységben erős szelek uralkodnak, egy évben jó, ha egy-két nap van, ami szélmentes, míg a fagyos napok száma eléri a 228-at. Ezért is épült itt több meteorológiai állomás, melyek a nyugatról érkező időjárási frontokról közvetítenek adatokat. A Kuntu állomást az 1960-as években építették. A ház mögött egy forrás bújuk meg, ami az 1848-49-es eseményekre emlékezteti a hazajáró vándort. A környéken sokan tették le a fegyvert, köztük Bem apó is. A forrás róla kapta a nevét, hiszen a legenda szerint ivott belőle.

Olt-forrás

A Nagy-Hagymás és az Öcsém az út során többször is visszaköszön. Kovácspéter hágójának közelében a Maros ikertestvére az Olt buggyan elő a földből.

Ipoly-forrás

Forgáchfalva közelében, az Ipoly-hegy alól apró csermelyként indul szeszélyes útjára az Ipoly, hogy jó 200 km-es kanyargós útja végén a Dunába torkolljon.

Micsinyei travertínek

Alsómicsinye szélén a vulkáni múlt újabb ajándékai, a micsinyei travertínó források nyújtanak hűsítőt. Ezek az ásványokban gazdag szénsavas források és a környékükön kicsapódó mésztufa képződmények különleges természeti értéket képviselnek.

Zsibrai forráskúp

A Zsibrai forráskúpon az 1776-ból való Szent János kápolna őrködik a táj felett. A kápolna alatt buzog fel a föld alól egy kis gejzírként a zsibrai szénsavas forrás.