A Hunyad megyei Algyógy szívében egy telken két különleges templom áll őrséget az elmúlás felett.
Az Árpád-kori körtemplom Erdély egyik legősibb kerektemploma.
A másik, református templom egy korábbi helyén épült, s az 1930-as években nyerte el mai formáját. Sajátossága, hogy a hajdani római fürdő sírkövei, szobrai és az elpusztult református templom gótikus elemei épültek be falaiba.
Az Ompoly és az Igen pataka tájéka sötét múltbeli események szemtanúja volt. 1848-ban rengeteg magyart gyilkoltak le itt a románok pusztán származásuk miatt. Így volt ez Magyarigenen is, ahol 1848. október 27-én a császáriak asszisztálása mellett a román felkelők 187 magyar férfit végeztek ki. Egy obeliszk a tömegsír felett, ennyi az emlékük a római katolikus templom mögötti telken.
Magyarigent egykor a fejedelmi Erdély versailles-nak nevezték. Pompás barokk református temploma egészen különlegesnek számít Erdélyben.
Boroskrakkó története összefonódott Magyarigenével. Itt is volt vész bőven, és Krakkó annyira sem tudott talpra állni, mint Magyarigen. Az elnéptelenedő falu, a pusztuló közösség jelképe a magára hagyva őrlődő 12. századi temploma, és mellette a kettéhasadt régi kúria. 2011-ben nem több, mint 2 magyar lelket számláltak meg itt. Persze a mai állapothoz az is kellett, hogy 1848 októberében a magyar lakosság közel felét, 125 magyart végezzenek ki a román parasztok. És az is, hogy a megszállás idején, 1918-ban elkobozzák a magyar iskolát.
A hagyomány szerint a csomafalvi Várhegyen egy ősi vár, a rabonbánok sasfészke állhatott. A Farkasdomb nevű helyen meg egy bizonyos Csoma Ferencnek volt tanyája, amiből aztán a település keletkezett. Dúlták Apafi Miklós seregei, ritkította török és tatár, pusztította labanc, nem csoda, hogy a csomafalviak egy emberként álltak ki a ’48-as magyar forradalom mellett, és több mint 200 tisztet és honvédet adtak a szabadságharcnak. De a két világháborúban is sok csomafalvi adta életét a hazáért.
Úgy tartja a fáma, hogy amikor Neil Armstrong a Holdra lépett, a közvetítés egy kis időre megszakadt. Ugyanis szembe találta magát egy csomafalvival, aki épp hazatérőben volt egy rőcényi kokojzával a hátán.
A vészterhes múlt és a vad természeti viszonyok megkeményítették Csomafalva népét, és arra is megtanították: ha túl akarnak élni, elsőbbnek kell lenniük az elsőnél is.
Először egy kis fatemplomban, ma már az 1879-ben épült fényes templomban fohászkodik Istenhez a falu népe. Augusztus 20-án kardja köré gyűlve idézik meg első szent királyunk szellemét.
Különlegesek itt a székelykapuk, és büszke lehet a falui híres szülötteire is. Köllő Miklós mellett itt ringott a bölcsője Borsos Miklós szobrászművésznek is.
A Korponai-fennsík dombvidékét a patakok és kisebb tavak mellett elszórt házcsoportok teszik mozgalmassá. Ezek a hegyi szállások, tanyák az úgynevezett „lázak”, ahova a környező községek lakói nyaranta kiköltöznek gazdálkodni, hogy aztán télen megint a védett faluba húzódjanak. Egy ilyen jellegzetes magasra épült falu Magasmajtény, régi-új nevén Hrussó is.
A bozóki apátság régi tartozékát a 17. század végén nagy kolerajárvány pusztította. A túlélők a falu feletti Magas-Majtény hegyének tetején fogadalmi kegykápolnát emeltek.
A mezőgazdaság és állattartás mellett itt is nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, erre utalnak a mai napig bortárolásra használt, löszfalba vágott borospincék.
Amikor az 1938-as bécsi döntéssel Felvidék magyarlakta déli része visszatért Magyarországhoz, a szlovák nyelvű falucska a cseheké maradt. Ám lakói mégis az ősi országukhoz ragaszkodtak.
A Csábi-patak völgyében ereszkedve egy szőlősdomb aljában foglal helyet az évszázados szőlőműves múlttal rendelkező Lukanénye. Ezt a falut is szülőföldjéhez makacsul ragaszkodó palóc nép lakja.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az egyik ritka felvidéki település volt, ahol a legutóbbi népszámlálás a magyarok gyarapodó számát mutatta. A Luka család ősi birtokának 18. századi kastélyában ma már a közösségi összefogásnak hála magyar alapiskola is működik.
De emlékezzünk meg azokról is, akik a sátáni időkben sem hagyták a templomot és az iskolát. Itt volt plébános Lénár Károly atya, akit a kommunista hatalom bátor hitvallása miatt 1951-ben bebörtönzött. A kínzások és megpróbáltatások ellenére sem alkudott meg az istentelen bolsevikokkal és mindhalálig kitartott hite, egyháza és magyarsága mellett.
Lukanénye máig élő gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, mint például a téli tollfosztás.
A falu dalos kedvű lakóiról is híres. Kodály Zoltán többször gyűjtött itt énekeket.
Az Asszony-kő lábánál bújik meg Csáb. A régi falut a tatárok pusztították el, ekkor veszett oda Árpád-kori temploma is. Századokon át a Balassák birtokolták, de régi kastélyuknak sincs már nyoma a településen. Itt magasodik viszont a római katolikus barokk templom, amit 1768-ban építettek, Szűz Mária tiszteletére.
És él még az emléke a falu híres szülöttének, a palócság első kutatójának, Szeder Fábián János bencés szerzetesnek is.
Kézdimárkosfalva híres szülötte Barabás Miklós, aki a reformkorban érett a „nemzet festőjévé”.
Dálnokról indult el 1514-ben Dózsa György, miután Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezte ki.
De a magyar átok végül úgy hozta, hogy 40 000 fős paraszti hadával urai ellen fordult. A halál fia lett Dózsa György, de téved, aki az elnyomó nemesi hatalom elleni osztályharc mártírját látja benne. Már csak azért is, mert bizony ő maga is nemes volt.
Dálnok utolsó házai már a Bodoki-hegység délkeleti peremét csiklandozzák. Itt, a Csókás-hegy nyugati lejtőjén egy ősidők óta használt forrás fakad. A Csókás népi feredőt 2012-ben a székely fürdő- és közösségépítő kalákamozgalom tagjai újították fel. A forrás édes-kénes lúgos gyógyvize sokféle bajra nyújt gyógyírt.
Szent Márton püspök emlékét őrzi Mártonfalva. Itt is van szép Árpád-kori templom. És nevezetes kúria is: a Horváth-Lázár udvarház, ahol 1849-ben tanácskozni gyűltek össze a székelyek és úgy határoztak, hogy nem alkusznak, ők bizony folytatják az önvédelmi harcot.
Nevét középkori temploma védőszentjének, Szent Katalinnak köszönheti. Mezőföld a templomok mellett a kúriák földje is. A Sinkovits-udvarház a 19. században épült. Amikor megjöttek a vörösök, úgy felszabadították a Sinkovits családot, hogy örököseit kitelepítették és ősi birtokukat államosították.
Így jutottak ebek harmincadjára épített örökségeink, de a szellemi nagyságok emlékét nem lehet lerombolni. Mert minden falura jut legalább egy kiváló magyar lélek Mezőföldön. Katolnára mindjárt egy testvérpár, Bálint Benedek iparművész és a nagy keletkutató, turkológus, Bálint Gábor.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.