Vulkán-hegység — Honvédő harcok a Zsil-völgyében
Hazajáró műsorok

Vulkán-hegység — Honvédő harcok a Zsil-völgyében

122. rész
"Ezt a földet soha nem szabad kezünkből kiadnunk, csak elszánt akarattal kell megtartanunk. És amit annyi vérrel megszereztünk, azt körmünk szakadtáig meg kell védelmeznünk. A magyarságot mint büszke, jogokat biztosító privilégiumot, tartsuk meg a magunk részére. Az oláhok boldoguljanak ezentúl is a maguk nyelvén. De két dologra tanítsuk meg őket: arra, hogy a mi kezünk alatt jobb dolguk van és lesz, mint fanarióta uraik alatt, és különösen arra, hogy egy elvet tartsanak a szemük előtt: „Ne bántsd a magyart!”
Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig (1930)

Oda­lent a Déli-Kár­pá­tok­ban, Hunyad vár­me­gye vég­vi­dé­kén, a Zsil-völ­gyé­ben hosszú szá­za­do­kon át csak lom­hán bal­la­gott az idő. Aztán az elmúlt két­száz évben, mint­ha a lema­ra­dást akar­ta vol­na behoz­ni, hir­te­len fel­gyor­sul­tak az ese­mé­nyek. Ahol csak néhány momor­lány élde­gélt, nyá­ját legel­tet­ve, a Ken­de­fyek ősi bir­to­kán a 19. szá­zad­ban fel­fe­dez­ték a Pet­ro­zsé­nyi-meden­ce szén­ré­te­ge­it, s az archa­i­kus hegy­vi­dé­ki élet­mód rög­vest meg­vál­to­zott. A bányák meg­nyi­tá­sá­val sok­fé­le nem­ze­ti­ség özön­lött ide a Monar­chi­á­ból és az apró hegyi pász­tor­fal­vak hatal­mas bányász­vá­ro­sok­ká ala­kul­tak. Aztán Romá­nia hadat üzent. A kör­nyék bir­to­ko­sát, Mader­s­pach Vik­tort is várat­la­nul érte a táma­dás, de hamar fel­ocsú­dott, és fel­vet­te a har­cot a betö­rő ellen­ség ellen. Ám csak elcsa­tol­ták e vidé­ket és az álla­mo­sí­tás évti­ze­dei után már a bányá­szat is hanyat­la­ni kez­dett. A magya­rok is nehéz hely­zet­be kerül­tek, de akik marad­tak, kitar­ta­nak. Őket is meg­lá­to­gat­juk, mielőtt Mader­s­pach Vik­tor nyo­má­ban bejár­juk a Nyu­ga­ti-Zsil fölé maga­so­dó Vul­kán-hegy­ség leg­ma­ga­sabb csú­csa­it hor­do­zó Osz­lea gerin­cét.

Látnivalók / Erdély / Hunyad

Isz­krony a Mader­s­pach csa­lád­ról híres, ugyan­is ők indí­tot­ták el a 19. szá­zad ele­jén a szén­bá­nyá­sza­tot a Zsil-völ­gyé­ben. Egy­ko­ri kúri­á­juk pom­pás dend­ro­ló­gi­ai park­já­ból csak egy árva, de annál neve­ze­te­sebb tuli­pán­fa maradt élet­je­lül, amit még 1880-ban Mader­s­pach Anna hoza­tott, egye­ne­sen Párizs­ból.

Bővebben...

Az 1911-ben épült vul­ká­ni temp­lom mére­tei is az egy­kor népes magyar közös­ség­re utal­nak. A lélek­men­tés az isko­la mel­lett e falak között foly­ta­tó­dik.

Ahogy határ­vi­dé­ke­in­ken len­ni szo­kott, vol­tak tör­té­nel­mi idők, ami­kor a Zsil-völ­gyé­ben fegy­ver­rel kel­lett meg­vív­ni hon­vé­dő har­ca­in­kat. Lehet emlék­mű­ve­ket dön­tö­get­ni, de a lel­kek­ből nem lehet kitö­röl­ni a hős magyar lova­gok emlé­két. Kend­e­ffy Mik­ló­sét sem, aki 1455-ben a Vul­kán hágó kör­nyé­kén esett el a török­kel vívott ütkö­zet­ben.

A Vul­ká­ni hágón át veze­tő út a béké­sebb idők­ben is fon­tos köz­le­ke­dé­si útvo­nal volt Erdély és Olté­nia között. A Vul­kán-hegy­ség e remek­be sza­bott gyep­ha­vas vonu­la­ta­it lát­hat­ták, akik anno átkel­tek a pos­ta­ko­csik útján.

Bővebben...

A szén­bá­nyá­szat egy­ko­ri köz­pont­ja Lupény. Az 1900-ban épült kato­li­kus temp­lo­ma a dicső magyar múl­tat hir­de­ti. Meg kell áll­ni Krisz­tus kereszt­je előtt, és szem­be­sül­ni a fara­gott kop­ja­fa üze­ne­té­vel. Maga az anya­föld­be kapasz­ko­dó gyö­kér; ben­ne a kő, az ezer­éves határ­kő egy darab­ká­ja vár­ja, hogy egy­szer vissza­tér­jen mél­tó helyé­re…

Mert Isten háza a szór­vány­vi­dé­ken a hit mel­lett a magyar anya­nyelv és kul­tú­ra szen­té­lye is, és amíg van­nak hívek, addig él a remény. A lupé­nyi refor­má­tu­sok temp­lo­ma a helyi fele­ke­ze­tek össze­fo­gá­sá­val épült, 1913-ban.

Bővebben...

Az Osz­le­án véres har­cok dúl­tak az első nagy világ­égés ide­jén. Ezt a fron­tot jár­ta meg Mader­s­pach Vik­tor is, aki­nek kiemel­ke­dő sze­re­pe volt a 1916-ban betö­rő román csa­pa­tok kiűzé­sé­ben.

Az Osz­lea kitett, töre­de­zett mész­kő­ge­rin­cet végig­jár­va ért­he­tő, miért is tart­ják e töm­böt a Király­kő kis­test­vé­ré­nek. A havas­ról cso­dá­la­tos kilá­tás nyí­lik a Retye­zát és a God­ja orma­i­ra.

Bővebben...