Vepor-hegység — Kishont ősi rögei
Hazajáró műsorok

Vepor-hegység — Kishont ősi rögei

141. rész
"Egyikében vagyunk az ország azon részeinek, miket még senkinek sem jutott eszébe megnépesíteni. Tíz mérföldnyi távolban nem találni egy falut; az egész hegyláncolaton nem visz keresztül egy járható út; maguk a gyalogösvények is rendesen elvesznek a hegyek kanyarodásai közt. Az egymásra boltozó tölgyek, bükkök alatt órákig eljárhat az ember anélkül, hogy saját léptein kívül egyebet hallana; az irtatlan fák alatt csak a fakó haraszt zörög."
Jókai Mór: A Rima völgye

A Vepor Jókai idéz­te szel­le­me ma is itt honol a száz­bér­cű Fel­vi­dék kel­lős köze­pé­ben, Gömör-Kis­hont, Zólyom és Nóg­rád hatá­rán, az Ipoly, a Rima és a Garam öle­lé­sé­ben. A föld­tan és az élő­vi­lág szem­pont­já­ból is sok­ré­tű hegy­ség érin­tet­len ősva­don­ja rej­ti az Ipoly böl­cső­jét és a szí­vé­ben maga­so­dik a Kle­nó­ci-Vepor iko­ni­kus ala­kú vul­ká­ni csúcs­pla­tó­ja. Völ­gye­i­ben Árpád-kori fal­vak és ébre­de­ző magyar közös­sé­gek kötik össze a fényes múl­tat a remény­be­li szebb jövő­vel.

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Gömör-Kis­hont vár­me­gye egy­ko­ri szék­vá­ro­sa Rima­szom­bat. A Város­há­za 1801-ben épült.

Már 1840 óta vár­ja ven­dé­ge­it a Feke­te Sas Ven­dég­lő, amely annak ide­jén viga­dó­nak épült. A gömö­ri klasszi­ciz­mus­nak talán leg­szebb és leg­mo­nu­men­tá­li­sabb alko­tá­sa.

A Főté­ren áll az 1784-ban épült refor­má­tus temp­lom, amely 1909-ben nyer­te el mai for­má­ját. És itt áll az egy­ko­ri Vár­me­gye­há­za is, ahol Pető­fi Sán­dort 1845-ben Gömör és Kis­hont vár­me­gye tisz­te­let­be­li táb­lá­bí­rá­já­nak válasz­tot­ták.

Rima­szom­ba­ton, a refor­má­tus temp­lom krip­tá­já­ban alussza örök álmát Feren­czy Ist­ván szob­rász­mű­vész.

Kevés város van szer­te a hazá­ban, amely ennyi nagy­sá­got adott a magyar­ság­nak. Itt szü­le­tett a nem­zet csa­lo­gá­nya, Bla­ha Luj­za szí­nész­nő is.

A pati­nás pro­tes­táns főgim­ná­zi­um pad­ja­it is sok neves sze­mé­lyi­ség kop­tat­ta. Köz­tük volt Mik­száth Kál­mán író, Pósa Lajos, a magyar gyer­mek­iro­da­lom meg­te­rem­tő­je vagy Izsó Mik­lós szob­rász­mű­vész is.

Van egy másik múlt­idé­ző tér is Rima­szom­ba­ton. Itt áll az 1902-ben épült új megye­há­za, hom­lok­za­tán Gömör vár­me­gye címe­ré­vel, park­já­ban neves köl­tő­ink, úgy­mint Tom­pa Mihály és Pető­fi Sán­dor szob­ra­i­val.

Bővebben...

Rima­bá­nya régi fényét gaz­dag arany­bá­nyái adták. IV. Béla pénzt is vere­tett itt. Ám a bányák hamar kime­rül­tek. Az egy­ko­ri mező­vá­ros­ra már csak Árpád-kori góti­kus ere­de­tű evan­gé­li­kus erőd­temp­lo­ma emlé­kez­tet.

Bővebben...

Rimab­ré­zó 1687-ig Kis­hont vár­me­gye szék­he­lye volt. Evan­gé­li­kus temp­lo­ma mai képét a neves fővá­ro­si műépí­tész­nek, Schu­lek Fri­gyes­nek köszön­he­ti, aki a 19. szá­zad végén for­mál­ta át az ere­de­ti­leg román kori Isten házát.

Bővebben...

És hogy mennyi ipar­ágat virá­goz­tat­tak fel a Vepor erdei, erről mesél a For­gách csa­lád ősi bir­to­ka, Rima­kok­ova is, ahol egé­szen az 1930-as éve­kig műkö­dött üveg­gyár.

Ma már az ősi mes­ter­sé­gek helyett inkább a béke ipar­ága, a turiz­mus dívik erre­fe­lé. A Rima­kok­ova felet­ti erdei üdü­lő­he­lyen, az Ipoly turis­ta­ház­ban gömö­ri magyar szó­val vár­ják a ven­dé­ge­ket.

A kok­a­vai sza­bad­idő köz­pont télen főleg a síe­lés­ről, nyá­ron a csend­ről és a nyu­ga­lom­ról szól. Az üdü­lő­hely remek kiin­du­ló­pont a kör­nyék túrá­i­hoz.

Bővebben...

For­gách­fal­va köze­lé­ben, az Ipoly-hegy alól apró cser­mely­ként indul sze­szé­lyes útjá­ra az Ipoly, hogy jó 200 km-es kanyar­gós útja végén a Duná­ba tor­koll­jon.

Bővebben...

A Vepor-hegy­ség egy eldu­gott szeg­le­té­ben, Javor­ina szór­vány­te­le­pü­lés apró teme­tő­jé­nek sar­ká­ban magyar hősök nyug­sza­nak. 12 csé­pá­nyi hon­véd, aki­ket a helyi emlé­ke­zet sze­rint 1944-ben egy Sza­gyi­len­ko nevű orosz parancs­nok uká­zá­ra par­ti­zá­nok lőt­tek agyon.

Bővebben...

A Kle­nó­ci-Vepor csúcs­ról tisz­ta idő­ben pazar kilá­tás nyí­lik a táj­ra. Innen belát­ni egész Gömört, de a távol­ban a Mát­ra és a Bükk is elő­buk­kan. Nem vélet­len, hogy annak ide­jén a cser­ké­szek ked­velt kirán­du­ló­he­lye volt.

Bővebben...

Sípo­ló gőz, kürt­szó és zaka­to­lás. A han­gok már messzi­ről jel­zik, hogy Feke­te­ba­log a régi Feke­te-Garam-völ­gyi Erdei Vas­út háló­zat köz­pont­ja.

Az állo­má­son kiál­lí­tás mesél az ere­de­ti­leg faki­ter­me­lés cél­já­ból kiala­kí­tott háló­zat tör­té­ne­té­ről. Arról, hogy vál­tot­ták fel a múlt szá­zad ele­jé­től a hagyo­má­nyos vízi úsz­ta­tá­sos szál­lí­tást a kes­keny nyom­tá­vú erdei vas­utak. A kör­nye­ző erdők­ből kiter­melt fával rakott sze­rel­vé­nye­ket elő­ször lovak, majd gőz­moz­do­nyok von­tat­ták. Csak Fel­vi­dé­ken mint­egy 40 vas­út épült, a vona­lak össz­tá­vol­sá­ga elér­te a 132 km‑t. Aztán az arany­kor véget ért és a kes­keny sín­pá­ro­kat szé­les asz­falt­utak, a gőz­moz­do­nyo­kat teher­au­tók vál­tot­ták fel. A ’80-as évek­ben a Feke­te-Garam-völ­gyi Erdei Vas­utat is halál­ra ítél­ték, de lel­kes vas­út­ba­rá­tok­nak köszön­he­tő­en 1992-ben újra meg­nyílt. Igaz, az ere­de­ti­nek csu­pán töre­dé­kén, mind­össze 14 kilo­mé­te­ren köz­le­ked­nek a sze­mély­vo­na­tok Feke­te­ba­log­tól a Vid­rás völ­gyig.

Bővebben...