A piarista tudós, Lovcsányi Gyula leírása óta nagyot fordult a világ. Felső-Magyarországból egy tollvonással Szlovákia lett, de a táj, a régi Turóc és Liptó vármegye határhegysége mit sem változott. A Nagy-Fátra ma is régi fényében emelkedik a Felvidék középső részén, a Kis-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Körmöci-hegység szomszédságában, északról a Vág, nyugatról a Turóc, keletről a Revúca völgye ölelésében. Az ypszilon alakú, két párhuzamos hegyláncból és egy déli magasabb gerincből álló hegység gerinceit kiterjedt havasi legelők takarják, minden évszakban ideális terepet nyújtva a gyephavas túráknak. A Hazajáró ezúttal a természeti értékei miatt 2002-ben Nemzeti Parknak nyilvánított Nagy-Fátra őszi színvilágára kíváncsi és legmagasabb, leglátványosabb, 1500 méter fölé nyúló tetőit látogatja meg. Bekukkantunk még az egykoron virágzó uradalmak, őrt álló várak, dolgos kisiparosok és szabadsághősök alakította Turóci-medencébe is, ahol magyar szóval már nem találkozhatunk, de egy-egy eldugott sírkövön vagy emlékművön, azért a kíváncsi turista előtt csak elősejlenek a magyar múlt lenyomatai.
Nagy-Fátra – “Csöndes ősi Fátra”
48. rész
Olyan nemes családok váltották itt az őrséget, mint a Berzeviceiek, a Doncsok, a Pongráczok, a Neczpáliak, a Szapolyaiak, a Prónayak és a 16. századtól egészen 1945-ig a Révayak, akik Blatnica várából költöztek le 18. századi barokk kastélyukba.
A krónikák szerint a zniói jezsuiták tanították meg a túróci falvak népeit a növényolaj sajtolására és a sáfránytermesztésre. A túróci gyógyító-olaj árusok messze földre is eljutottak. Ezek a máig megmaradt jellegzetes házaik, posztóványoló és olajsajtoló melléképületeik ma már csupán turista-látványosságként szolgálnak.
A Blatnica patak völgye fölötti hegycsúcson magasodik a várrom. Korabeli jelentőségét jelzi, hogy fénykorában a turóci királyi ispánok viselték egyben a blatnicai várnagy tisztségét is. A középkorban nemes urak és hercegek építették, szépítették, majd lakták a Berzeviczyek, a Pongráczok, a Necpályak, és még Mátyás királynak is akadt dolga itt, amikor le kellett vernie a vár akkori lengyel urainak összeesküvését. Az uradalmat a XVI. században a Révay família kapta meg adományul. A vár később meghajolt Bocskai, Bethlen, majd Rákóczi katonái előtt is. Aztán 1790-ben a Révay család utolsó sarjai is kiköltöztek Blatnica várából. Azóta porladoznak falai, ám jó látni, hogy felismerték turisztikai jelentőségét, és ma is dolgos kezek munkálkodnak helyreállításán.
Bővebben...Közel ezer éves falu Necpál. A 13. században templomot is építettek maguknak, amit Szent László király tiszteletére szenteltek fel. A Neczpáliak ősi birtoka a 15. században lett a Justh családé, akik egészen a 19. század végéig birtokolták, és fel is virágoztatták a települést. A család tagjaival ma már csak a templom melletti síremléküknél találkozhatunk.
A falu központjában 17. századi kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélyuk várja sorsa jobbra fordulását. A kastély parkjában nem lelhetett örök nyugodalmat Rákóczi kiváló tábornoka, Petrőczy István sem, akit egykoron itt temettek el, de hiába keresnénk síremlékét, az egykori díszes kertben már a gaz az úr. A faluban az evangélikus templomnál, ahol 2000 óta hirdeti emléktábla, hogy az e templom helyén állt egykori fatemplomban keresztelték meg a Necpálon 1791-ben született Hrúz Máriát, Petőfi Sándor édesanyját.
Az alsó kastély kertjében található egy újabb necpáli születésű magyar hazafi, az aradi vértanú, Lahner György tábornok emlékoszlopa.
Bővebben...Szklabinya 13. századi eredetű várát a zólyomi ispán, Doncs mester építtette. A Révayak többször is megerősítették, átépítették, és oly naggyá tették, hogy a várkastély a 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye volt. Aztán az új rend kiköltöztette innen az urakat, hogy végső pusztulását a második világháborús partizánharcok hozzák el.
Bővebben...A Rakitor-csúcsról csodás panoráma tárul elénk. Északnyugatra tekintve a Fenyőházi-völgy felett húzódó Fátra gerincre érdemes innen egy pillantást vetni, de csodás kilátás nyílik a Fekete-kőre, a Ploszka gyephátára és a Borisov csúcsra. Tovább haladva elérjük a Borisov-házat, ami ideális központja a csillagtúráknak. Innen indulva érhető el többek között a Borisov-csúcs.
Az Osztredok, vagy más néven Közép-Oromról a Borisov és a Sopron-gerinc mögött a távolban a Túróci-medence fölött húzódó Kis-Fátra vonulata is kirajzolódik. A kellemesen hullámzó déli gerincszakasz utolsó kiemelkedő csúcsa a Krizsna, vagyis a Kereszt-hegy.
Bővebben...A mészkőbércről csodás kilátás nyílik a szédítő mélységű Óhegy-völgyre, valamint az Alacsony-Tátrára.
Bővebben...