Mehádiai-hegység — A Cserna-völgye és a Domogled
Hazajáró műsorok

Mehádiai-hegység — A Cserna-völgye és a Domogled

124. rész
"A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei közé tartozik. Két oldalán a hegyeket erdőségek borítják. Az erdős övön fölül kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosulnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyből pázsittal, vagy fákkal zöldellő gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkőfalak egész függőlegesen merednek föl. E sziklabércek között itt-ott sötét hegyszakadékok és barlangok tátonganak."
Jancsó Benedek: Krassó-Szörénymegye (1901)

A ter­mé­szet múl­ha­tat­lan. Így fest ma is a Déli-Kár­pá­tok leg­dé­leb­bi tag­ja, az Erdélyt Havas­al­föld­től elvá­lasz­tó Mehá­di­ai-hegy­ség. A mész­kő jel­le­gű vonu­lat a Cser­na-patak szur­dok­völ­gye men­tén, a Cser­na-hegy­ség­gel pár­hu­za­mo­san húzó­dik. Déli nyúl­vá­nya­it már az Al-Duna mos­sa. Lát­vá­nyos karszt­je­len­sé­ge­i­nek, kivé­te­les medi­ter­rán klí­má­já­nak, egzo­ti­kus fló­rá­já­nak és fau­ná­já­nak is köszön­he­tő­en már 1932 óta védett. Ma a Domog­led-Cser­na Nem­ze­ti Park része. A Cser­nai és a Mehá­di­ai föld­ké­reg­da­ra­bok szét­csú­szá­sá­val kiala­kult Cser­na-völ­gyé­ben fel­szín­re tört hévi­zek áldá­sa­it évez­re­dek óta élve­zi az ember. Bár a vidék gyöngy­sze­me, Her­ku­les­für­dő inkább már csak múlt­já­val büsz­kél­ked­het, a jele­ne siral­mas. Mert a ter­mé­szet múl­ha­tat­lan, de az ember gyar­ló.

Látnivalók / Délvidék / Krassó-Szörény

Vad sod­rá­sú folyó, éles kanya­ru­la­tok­kal, hatal­mas szik­lák­kal, zuha­ta­gok­kal. A Cser­na a Kár­pá­tok egyik leg­jobb vad­ví­zi túra tere­pe.

Bővebben...

A Cser­na-völ­gyé­nek össze­tört ékszer­do­bo­za Her­ku­les­für­dő. Ter­mál­vi­zes for­rá­sa­it már a róma­i­ak is ismer­ték. A für­dő­vá­ros az 1850-es évek­ben indult fej­lő­dés­nek, ami­kor Ferenc József is itt járt, és meg­em­lí­tet­te, hogy a Cser­na-völ­gyé­ben talál­ha­tó Euró­pa leg­szebb üdü­lő­he­lye. Fény­ko­rát a Monar­chia ide­jén élte.

Tehe­tet­len düh fog­ja el az embert, ami­kor szem­be­sül a Monar­chia euró­pai hírű für­dő­vá­ro­sá­nak sor­sá­val. A béke­idő­ket idé­ző palo­ták, a meleg vizes for­rá­sok táp­lál­ta gyógy­für­dők apo­ka­lip­ti­kus képet mutat­nak. Aki nem érti, vagy nem érzi Tri­a­non fáj­dal­mát, néz­ze meg a régi képes­la­po­kat Her­ku­les­für­dő­ről, aztán jöj­jön el ide, és lép­jen be mond­juk a Sza­páry für­dő­vil­lá­ba. Tapasz­tal­ja meg sze­mé­lye­sen a két világ kont­raszt­ját. Ez van, ami­kor vala­ki­nek az ölé­be hull egy cso­da, de nem tud vele mit kez­de­ni, mert érdem­te­le­nül jutott hoz­zá. Az új gaz­dák nem tud­tak mit kez­de­ni a für­dő­hely varázs­la­tá­val. Nekik a bal­ká­ni stí­lus kel­lett és a szoc­re­ál.

Hal­vány remény­su­gár­ként süt be a Cser­na-völ­gyé­be, hogy egy-két régi vil­lát már tata­roz­nak, csak remél­het­jük, hogy jó kezek­be kerül­nek. Meg­úju­ló­ban van a Ferenc József kirá­lyi lak­osz­tá­lyá­nak helyet adó József udvar is.

Szem­ben ott sirat­ja a múl­tat Sis­si egy­ko­ri szál­lás­he­lye, az 1875-ben emelt Erzsé­bet vil­la.

És hol van­nak már a höl­gyek és urak, akik, ha hideg idő volt, eze­ken a zárt folyo­só­kon köz­le­ked­tek a gyógy­für­dők és a kör­nye­ző szál­lo­dák között…

A haj­da­ni pom­pás palo­ták övez­te Her­ku­les téren, a gyógy­for­rá­sok iste­ne, az 1847-ben ágyú­a­cél­ból öntött Her­ku­les szo­bor is tehe­tet­le­nül figye­li, hogy vál­to­zik körü­löt­te a világ.

A magyar idők jele az 1836-ban épült római-kato­li­kus temp­lom is.

Bővebben...

Her­ku­les­für­dő egyik ked­velt kirán­du­ló­he­lye a Domog­led. A csúcs felé halad­va egé­szen medi­ter­rán jel­le­gű tájat látunk és érzünk magunk körül. Meg­ta­pasz­tal­hat­juk, hogy igaz, amit a tudó­sok mon­da­nak: az ioni­zált leve­gő igen jóté­kony hatás­sal van az embe­ri szer­ve­zet­re: jó köz­ér­ze­tet és nyu­gal­mat biz­to­sít.

A mere­de­kek, köves ösvé­nyen a Domog­led kopár, szik­la­gyep­pel és érde­kes virá­gok­kal fedett csú­csá­ra érünk. Ezen a gerin­cen húzó­dott egy­kor az ezer­éves határ.

Bővebben...

A piros kereszt jel­zé­sű ösvény már a Domog­led­del szem­be­ni Cser­na-hegy­ség­be vezet. Nem árt figyel­ni min­den lépé­sünk­re, mert a kör­nyé­ken lép­ten-nyo­mon talál­koz­ha­tunk vipe­rák­kal. Jó fél­órás erdei kapasz­ko­dó után hir­te­len pazar lát­vány tárul elénk: a két egy­más­ra szin­te merő­le­ges mere­dek szik­la­fal talál­ko­zá­sá­nál hatal­mas víz­esés zúg lefe­lé.

Bővebben...

A Cesz­na-völgy egy­kor ter­mé­sze­tes hatá­rát képez­te hazánk­nak. Itt még meg­ta­lál­juk a haj­da­ni őrbun­ke­re­ket. Érde­kes­ség, hogy a hegyen még meg­ta­lál­ha­tó a magyar fenyő, azaz Pinus Hun­ga­ri­ca, ami Her­ku­les­für­dő egyik jel­ké­pe.

 

Bővebben...