Kőszegi-hegység – Kéktúra a “Pannon Alpokban”
Hazajáró műsorok

Kőszegi-hegység – Kéktúra a “Pannon Alpokban”

65. rész
"Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük - kinek-kinek a maga számára - jószerivel csak elhatározás kérdése."
Rockenbauer Pál

Ritka pillanat a Hazajáró életében, amikor történelmi hazánk hegyein, mégsem a Kárpátok bércein túrázik. Ilyen hely az Alpok utolsó felgyűrődött nyúlványa, a Kőszegi-hegység is. A Vas vármegye északi részén, a Pinka és a Gyöngyös-patak között húzódó kristályos kőzetű középhegység felszíne rendkívül tagolt és változatos. Dús vegyeserdők borította hátát kristálytiszta források és patakok öntözik. Délnyugati irányban emelkedő főgerincét a Dunántúl legmagasabb pontja, az Írott-kő uralja, ami egyben az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Rockenbauer Pálék e hegységbe érkeztek „egy úton”. Az ő nyomdokain járunk, de mi nem kényszerülünk megállni a vasi és a várvidéki magyarok közé emelt egykori vasfüggönynél, hanem tovább „indulunk egy másik úton”, az Ausztriához csatolt főgerincen. Közben nem feledkezünk meg itt-ott leereszkedni a zárt hegy tömbjéből Kőszeghegyaljára, vagy éppen Várvidékre sem, ahol talán vannak, akik „azt gondolják, idegenek vagyunk,” pedig – ugyan ritka már itt a magyar szó – azért ezeréves emlékeink idekötnek minket.

Látnivalók / Őrvidék

A múlt században épült Margit-kilátóból remek kilátás nyílik a Kőszegi és Borostyánkői hegységek felé.

A Gyöngyös völgyében fekszik Léka. A patinás nagyközség barokk plébániatemplomát a „magyar krőzus,” Nádasdy Ferenc országbíró építtette a 17. században. A Nádasdy családot fémjelzi a község szélén magasodó Lékai vár is. Hazánk nyugati végeinek egyik legrégibb kőerődje a 13. században épült. Először királyi vár volt, majd ahogy lenni szokott, váltakoztak tulajdonosai, végül a 17. századtól egészen az első világháborúig az Esterházyakhoz tartozott. Az épületet és a régi rendi világot súlyosan megrongáló második világégés után a ’60-as években Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg. Felújította, múzeumot, szállót és gyógyintézetet alakított ki benne. A lékai tótól csodás kilátás nyílik a várra.

Bővebben...

A települést a 13. században a Kőszegi család tette uradalmi központjává, majd a 1328-ben Károly Róbert királyunktól városi rangot kapott. Ezután a város gyakran cserélt gazdát, egyszer a Szent Koronáért cserébe a Habsburgok zálogbirtoka lett.

Legnevezetesebb épülete, a nyugati határvidéket nyolc évszázada védelmező, ma már múzeumi és művelődési célokat szolgáló Jurisics vár emlékeztet az 1532-es világra szóló diadalra, amikor is bevehetetlen erődként feltartóztatta a Bécs ellen vonuló török seregeket.

Kőszeg legszebb része a belváros, amely megőrizte középkori jellegét. Itt található a Hősök tornya, amit 1932-ben, az ostrom évfordulójára emeltek.

Bővebben...

Hétforrást régen Várkuta néven emlegették, hisz e forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Felsővárat. Aztán 1896-ban fedezték fel újra és a Millennium tiszteletére építették ki a hét honfoglaló magyar törzs vezérének nevét viselő kifolyónyílásait. A helyiek úgy tartják, aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága.

Az Óház-tető ormán Kőszeg legrégibb vára, a Felsővár romjaira emelt kilátó hirdeti jeles múltunk örökségét. A vár már a X-XI. században állhatott, ám az Alsóvár megépülte után hamar elmúlt dicsősége, s romjai az enyészeté lettek. 1896-ban lelkes kőszegi turisták az öregtorony romjára kilátót építettek, ám az 1917-ben összedőlt. 1991-ben aztán Bakay Kornél régész vezetésével feltárták a maradványokat és 1996-ban, a turisták újra birtokba vehették a kilátótornyot.

A Kőszegi-hegységben szinte egymást érik a természeti és történelmi látnivalók. Nem véletlen, hogy a hegység az Írottkő Natúrparkot foglalja magába. Az Irány-hegy érintésével érünk el a Vörös kereszthez, majd hosszú kanyargás után a Stájerházakhoz. Az épületegyüttes nevét az 1750-ben Mária Terézia által idetelepített stájer erdészekről kapta, akik egészen 1954-ig laktak itt. A szépen felújított házakban ma Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik.

Bővebben...

A Kőszegi-hegység második legmagasabb csúcsa a Nagy-Szarvaskő. A Nagy-Szarvaskő tetejét kereszt ékesíti, s egy csúcskönyv is a turisták rendelkezésére áll.

Bővebben...

Óhodász fölött található a Lombkorona tanösvény. A Lombkorona tanösvényen maradandó élményt nyújt a vegyes erdő lombkoronáinak szintjén kiépített pallóhíd, melyen végigsétálva közelebbről is szemügyre vehetjük a különböző fafajokat.

A pallóhíd végén egy kilátó nyújt rálátást Kőszeghegyaljára. Míg visszatekintve a főgerincen a Nagy Szarvaskő emelkedik antennás tornyával.

Bővebben...

Velem község fölött az erdőben található Szent Vid hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. 1713-ban egy Hilerián nevű szerzetes épített remetelakot és kápolnát. Ennek utódja a barokk stílusjegyeket viselő, 1859-ben épült Szent Vid-templom, ami a környékbeliek búcsújáró-helyeként is szolgál.

Bővebben...

A legrégibb források még Fenyő-hegynek, majd Szálkőnek nevezték a csúcsot. Az első fakilátó 1891-ben épült, majd a 1913-ban húzták fel a jelenlegi kőkilátót, az Árpád-tornyot. Akkor még nem gondolták, hogy a hegység legmagasabb orma hét esztendő múlva határpont lesz. A határnyitás után újra látogatható csúcs 1989 óta az országos kéktúra új végpontja lett.

Bővebben...

A 13. századi eredetű várat kezdetben a Németújvári grófok majd a Tompek család birtokolták. 1450 körül a Baumkirchnerek erősítették meg, később a Batthyány család lakta. Működött itt pálos kolostor is, 1956-ban pedig falai az emigráns magyaroknak nyújtottak átmeneti menedéket.

Bővebben...