Kis-Fátra – A harmadik halom
Hazajáró műsorok

Kis-Fátra – A harmadik halom

15. rész
"Ez a hatalmas mészkőhegység a magyar Felföldnek a Magas-Tátra után legszebb és legváltozatosabb bércze. Éjszakon Trencsén és Árva megyék közt szegélyezi a túróczi medenczét. A mily változatos formákban, olyan különfélék a belsejét alkotó képződmények is. Leghatalmasabb csúcsa az 1.711 méter magas Kis-Kriván, melyről gyönyörű kilátás nyílik a Vág és Túrócz völgyére. Szomszédjai, s gerinczének többi csúcsa is fölűl van az 1.300 méteren. Oldalágai, a Varinka és Vág-menti hegyhátak, hirtelen emelkedéssel csakhamar elérik a gerincz magasságát. Trencsénbe és Árvába is benyúló leghatalmasb sziklatömege a két Roszudecz kopár sziklatömeg. Havasalji tájait rengeteg őserdők borítják. Aztán buja alpesi legelők következnek. A Vág felé néző oldalai és csúcsai sziklásak, meredekek. A lerohanó vizek mély barázdákat mostak ki rajtok; a völgyek pedig mély szurdokok, melyekben zúgva fut végig a kevés számú patak."
Lovcsányi Gyula: Túróczmegye (1899)

Ez a kép fogadta Túróczmegye egykori leíróját, Lovcsányi Gyulát amikor a Kis-Fátra vonulatára tekintett. Lássuk, egy évszázad elteltével is ily képet mutat e nekünk a Felvidék negyedik legmagasabb, de talán egyik legváltozatosabb és ebből fakadóan legnépszerűbb vonulata. A Felvidék északnyugati részét ékesítő hegységet a legendás Vág folyó szeli ketté. A Hazajáró most a hegység leglátványosabb és legmagasabb, északkeleti részére, a Kriváni-Fátrába indul, hogy megismerkedjen a lábainál elterülő folyók völgyét díszítő történelmi várakkal és kastélyokkal, majd felkeresse a hegység méltán híres szurdokvölgyeit, erdőkkel borított hegyoldalait és felmerészkedjen a néhol lágyan hullámzó, máshol élesen tagolt sziklás főgerincére is.

 

Látnivalók / Felvidék / Árva

Ahol a Vág kettészeli a Kis-Fátrát, ott fekszik Sztrecsény. A település fellegváráról ismert, amit a Balassa család építtetett a 13. században. A vár a 14. század elején Csák Mátéé, majd Károly Róbert egyik uradalmi székhelye lett. Később birtokolta a Pongrácz család, Corvin János, Szapolyai János, de a Kosztka, a Dersffy, majd a Wesselényi család is. 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották.

Bővebben...

A vár sorsa kísértetiesen hasonlít a Sztrecsényiéhez. A Balassa nemzetség építtette a 13. században egy meredek sziklaszirtre, az itt beszűkülő folyóvölgy ellenőrzésére. Az évszázadok alatt híres-neves magyar családok birtokolták, mígnem 1680-ban jött a császári haditanács, és leromboltatta.

Bővebben...

Temploma évszázadok óta zarándokhely, ugyanis itt található a már életében is szentként tisztelt Zsófia grófnő mumifikálódott ereklyéje.

Bővebben...

A Nedeczky család ősi birtoka Vágnedec, amelynek reneszánsz várkastélya a 16. században épült.

Bővebben...

Itt található a Pongrácz család egykori reneszánsz, míves parkkal övezett várkastélya.

Bővebben...

A legmegkapóbb kapu, amin belépve a vadonba még a jelent is élvezheti az erre járó vándor, maga a Vrátna-völgye.

Bővebben...

A szurdokot a Kis-Rouzsutec és a Hlboky patak alakította ki. Mindkettő nagy esésű hegyi patak. A kanyon minden évszakban nehezen járható, így kiépített lépcsők, létrák és láncok segítik a haladást. A felsőbb szakaszokon vízesések találhatók.

Bővebben...

1610 m magasan fekszik. A csúcsról csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre.

Bővebben...

1645 m. Kilátás a Túróci-medencére, Liptói-havasokra, Kócs-hegységre és az Alacsony-Tátrára.

Bővebben...