Kászonszék — Őrzők a keleti gyepűn
Hazajáró műsorok

Kászonszék — Őrzők a keleti gyepűn

24. rész
"E havastáj egyike honunk legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit, bennebb eső ős erdeiben még a szarvasok, őzök és medvék zavartalan tanyája van, szikláiban nemes érczeket, kőszenet olvasztott a teremtő, s roppant kincseit még nem ismeri, nem érinté az ember keze, legfölebb egy-egy vadász zavarja fel az ünnepélyes csendet. Most pedig lássuk, hogy az ember hol választott tanyát? e vidék melyik zugába huzta meg magát? hol van az a Nagy Kászon? Fel-Tiz, Altiz és Impér hajdan mind külön faluk, most tökéletesen össze vannak épülve, s az alább fekvő Jakabfalva is alig van nehány száz lépésre. E faluknak csinos szép házaik vannak, s a falu között átfolyó Kászon pataknak ezüst tükrökben lerohanó zuhatagjai nem egy meglepő festői pontot tárnak fel. A lakosok nagy része törzsökös székely."
Orbán Balázs: Kászonszék (1868)

Ide, a Kele­ti-Kár­pá­tok közé, a min­den ízé­ben szé­ke­lyek­nek terem­tett Kászo­ni-meden­ce elzárt, s talán éppen ezért hagyo­má­nya­it hűen őrző, külön­le­ges nép­raj­zi táj­egy­sé­gé­be igyek­szik a Haza­já­ró. Meg­is­mer­ked­ni és rácso­dál­koz­ni a ter­mé­sze­ti szép­sé­gek kere­te­i­ben élő szé­ke­lyek nép­dal­kin­cse­i­vel, nép­szo­ká­sa­i­val, saját­sá­gos épí­té­sze­té­vel, régi mes­ter­sé­ge­i­vel és a kele­ti gye­pű büsz­ke őrző­i­vel. Fel­ka­pasz­ko­dunk a köz­sé­get körül­öle­lő 1000 métert meg­ha­la­dó hegyek­be és bele­kós­to­lunk a vadon­ja­i­ban meg­bú­jó jó hírű bor­víz-for­rá­sok­ba is. Har­gi­ta megye dél­ke­le­ti csücs­ké­ben, úgy 700 méte­res magas­ság­ban elte­rü­lő Kászon­szék 5 falu­já­ban alig 3000-en élnek, dön­tő több­sé­gük­ben magya­rok. Gázon hor­ka népé­nek leszár­ma­zot­tai szá­za­do­kon át véd­ték az ezer­éves határt. Sokan elhul­lot­tak, de a haj­lít­ha­tat­lan gerin­cű szé­kely nép mind­má­ig meg­ma­radt, mert ide, a Kászon folyó völ­gyé­be köti őket a becsü­let, a hűség és a hit meg­tar­tó ere­je.

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

878 méter magas hágó Har­gi­ta megyé­ben, a Három­szé­ki-meden­cét és a Csí­ki-meden­cét össze­kö­tő átjá­ró a Csí­ki-hava­sok és a Tor­jai-hegy­ség között. A Csík­koz­más és Kászon­új­fa­lu tele­pü­lé­sek közöt­ti víz­vá­lasz­tón helyez­ke­dik el. Leg­in­kább az 1848–49-es for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc egyik utol­só szé­kely­föl­di szín­he­lye­ként ismert. A csa­tá­ban elesett hősök emlé­két emlék­osz­lop őrzi.

Bővebben...

801 m magas. Tete­jé­ről remek kilá­tás nyí­lik a völgy­re, vala­mint a kör­nyék­be­li hegyek­re.

Bővebben...

A Kászo­ni-meden­ce köz­pon­ti tele­pü­lé­se. A temp­lom a 15. szá­zad­ban épült, de van­nak Árpád-kori emlé­kei is, a keresz­te­lő­kút és a szent­ség­tar­tó ebből az idő­ből való. A tele­pü­lés köz­pont­já­ban a két világ­há­bo­rú­ban elesett kato­nák­nak állí­tot­tak emlé­ket.

Bővebben...

Kászon­im­pé­ren a Balá­si és a Bor­nem­issza csa­lá­dok tet­ték le név­je­gyü­ket. Utób­bi­ak­nak töb­bek között egy kis kőká­pol­nát köszön­he­tünk. A kápol­ná­nak nem­csak a Szent Lász­ló legen­dá­ját meg­örö­kí­tő fres­kó marad­vá­nya a külön­le­ges­sé­ge, hanem a régi oltár­kö­vön talál­ha­tó rovás­írás, ami egyik rit­ka pél­dá­nya az ősi írás­mó­dunk máig fenn­ma­radt kéz­zel fog­ha­tó emlé­ke­i­nek. A tele­pü­lé­sen talál­ha­tó a híres kászo­ni Balá­si csa­lád sar­ja, Balá­si József csík­szé­ki főki­rály­bí­ró 1833-ban épült késő­ba­rokk kúri­á­ja.

Bővebben...

A Répát-tető Kászo­ni-meden­cét a Las­sú­ág-völ­gyé­től választ­ja el. Tete­jén káp­rá­za­tos képet nyúj­ta­nak a kör­nye­ző hegyek: a Csí­ki-hava­sok, vala­mint a kele­ti gye­pű hegy­sé­ge, a Neme­re. Nyu­ga­ton ott fek­szik az egész Kászo­ni-meden­ce.

Bővebben...

Bor­víz­for­rás. egy­kor palac­koz­ták is a gyógy­vi­zet. A Nagy-Répát-patak völ­gyé­ben ren­ge­teg jó minő­sé­gű bor­víz­for­rás talál­ha­tó.

Bővebben...