Az Erdé­lyi-meden­ce és a Gör­gé­nyi-hava­sok talál­ko­zá­sá­nál, a Maros és a Gör­gény össze­fo­lyá­sá­nál, fon­tos utak met­szés­pont­ján van Szász­ré­gen. Az Árpá­dok előtt már lakott tele­pü­lés­re a tatár­já­rás után szá­szok érkez­tek, akik hamar ura­dal­mi köz­pont­tá fej­lesz­tet­ték. Ám a régi idők­ből nem sok emlé­ke maradt. Leg­ősibb temp­lo­ma 14. szá­za­di, ma már az evan­gé­li­ku­so­ké. A 15. szá­zad­ban már mező­vá­ros Régent a csá­szá­ri­ak, majd a törö­kök is fel­dúl­ták. 1660-ban Kemény Jánost itt válasz­tot­ták erdé­lyi feje­de­lem­mé. De meg­em­le­get­te a ’48-as sza­bad­ság­har­cot is, ami­kor a szé­kely-szász har­cok­ban a lán­gok mar­ta­lé­ka lett. A bol­dog béke­idők évti­ze­de­i­ben a Fel­ső-Maros vidék egyik köz­pont­já­vá fej­lő­dött. Ám jött a kőszí­vű 20. szá­zad és egy­ko­ri szász jel­le­gét vég­leg elvet­te. Az elűzött néme­tek helyé­re romá­nok tele­ped­tek, akik jelen­lé­tük­nek a város­ban úton útfé­len har­sány – és néhol meg­mo­so­lyog­ta­tó – jele­it is adják.

Magyar emlé­kek­kel főleg a rége­ni kato­li­kus temp­lom kert­jé­ben talál­koz­ha­tunk, ahol szo­bor­park őrzi nagy­ja­ink emlé­két. Már­ton Áron püs­pök, vagy Szent Ist­ván király mel­lett itt áll­na Wass Albert szob­ra is, ha a román hata­lom el nem távo­lít­tat­ta vol­na.

A Fel­ső-Maros men­te magyar­sá­ga főleg refor­má­tus. Rége­ni temp­lo­muk 1890-ben épült. A kör­nyék magyar közös­sé­gét szol­gál­ja, de ven­dég­ház­ként is műkö­dik a Dió ház, ame­lyet Deme­ter József refor­má­tus lel­kész álmo­dott meg.

Bővebben...

Egy marok­nyi magyar él Gör­gény­szent­im­rén is. Van miből táp­lál­koz­ni­uk, hisz a kirá­lyi vár alatt kiala­kult tele­pü­lés a közép­kor­tól egé­szen a 19. szá­za­dig mező­vá­ros, és soká­ig a gör­gé­nyi ura­da­lom szék­he­lye volt. A kör­nyék erdői min­dig is bővel­ked­tek nagy­va­dak­ban. A lerom­bolt vár köve­i­ből épült kas­tély II. Rákó­czi György erdé­lyi feje­de­lem­sé­ge ide­jén már jeles vadá­sza­tok köz­pont­ja volt. A 18. szá­zad­ban a Bor­nem­issza csa­lád átépí­tet­te, 1848-ban a romá­nok fel­dúl­ták, majd a hely­re­ál­lí­tás után, 1881-ben Habs­burg Rudolf trón­örö­kös vadász­kas­té­lya lett.

A mil­len­ni­um ide­jén épült kato­li­kus temp­lom előtt Szent Imre szob­ra emlé­kez­tet a falu védő­szent­jé­re. A refor­má­tus temp­lo­ma a leg­ré­geb­bi. Szent helye­ik még itt van­nak, de az elván­dor­lás, az asszi­mi­lá­ció és a magyar nyel­vű okta­tás meg­szű­né­se miatt a magya­rok szá­ma erő­sen lecsök­kent.

Bővebben...

A Gör­gény jobb olda­li mel­lék­ága, a Kásva-patak völ­gyé­nek fel­ső részén fek­szik Gör­gény­üveg­csűr. Régen itt csak erdő­sé­gek vol­tak, aztán tör­tént, hogy a kör­nyék bir­to­ko­sa, ifjabb Bor­nem­issza János báró 1760 körül egy német barát­já­val a ren­ge­teg­ben vadász­va kvar­cot talál­tak. Miu­tán bükk­fa is volt bőven a kör­nyé­ken, a báró úgy dön­tött, üveg­hu­tát léte­sít. Jöt­tek is csa­lá­dos­tul az üveg­fú­vó­mes­te­rek, Mor­va­or­szág­tól Német­or­szá­gon át Itá­li­á­ig. Ők vol­tak az első lakói a tele­pü­lés­nek, ami 1847-ben lett önál­ló köz­ség. Bor­nem­issza báró­nak mun­ká­sai lel­ki és szel­le­mi éle­té­re is volt gond­ja, 1781-ben faká­pol­nát épít­te­tett, ami helyén 100 évvel később épült fel a mai temp­lom. 1872-ben isko­la is épült. Előt­te a park­ban, Erzsé­bet király­né haj­da­ni emlék­mű­ve áll a két világ­há­bo­rú áldo­za­ta­i­nak a nevé­vel.

Bővebben...

A Fan­csal tűz­há­nyó észa­ki tara­ján hiá­ba kere­sünk tisz­tást, csak egy tenyér­nyi helye nyújt kilá­tást. De a Lapos­nya felé húzó­dó völ­gyek és hegy­ol­da­lak vég­te­len fenyő­ren­ge­te­ge­i­nek lát­vá­nyá­ért bőven meg­éri fel­jön­ni ide.

Bővebben...

A Gör­gé­nyi-hava­sok másik neve­ze­tes észa­ki tömb­je a Zász­pás-tető. A Gör­gé­nyi-hava­sok észa­ki gerin­cé­nek egyik mel­lék­ágán fog­lal helyet a Zász­pás-csúcs. Hegyes szik­la­te­te­jé­ről elké­pesz­tő lát­vány tárul elénk.

A Maros­ba ömlő pata­kok szab­dal­ta hava­si tájon körös-körül óri­á­si erdő­ség ter­jesz­ke­dik. Észa­ki irány­ban a Fel­ső-Maros áttö­ré­sén túl a Kele­men-hava­sok gerin­ce húzó­dik.

 

Alat­tunk a Sza­lárd-patak víz­gyűj­tő meden­cé­je húzó­dik.

 

Dél és nyu­gat felé madár­táv­lat­ból lát­hat­juk a Gör­gé­nyi-hava­sok észa­ki gerin­cé­nek csú­csa­it. A Fan­csal mögött a hát­tér­ben a főge­rinc déli vonu­la­ta is elő­ke­rül a Mező-havas tömb­jé­vel.

 

Kelet­re for­dul­va a Gyer­gyói-meden­ce fek­szik a mély­ben, a Gyer­gyói-hava­sok­kal kere­tez­ve.

Bővebben...

A Galo­nya patak Maros­ba ömlé­sé­nél, az apró Galo­nyán ma is áll a híres neve­ze­tes vadász­ház, amit annyi magyar író és köl­tő meg­éne­kelt már. A maros­vé­csi Erdé­lyi Heli­kon iro­dal­mi kör ala­pí­tó­ja, báró Kemény János uno­ká­ja, Nagy Kemény Géza él itt, s a nagy­ma­má­já­ról elne­ve­zett Augusz­ta-vadász­kas­té­lyá­ban ven­dég­há­zat üze­mel­tet.

Bővebben...