Görgényi-havasok – A Mező-havas rétegei
Hazajáró műsorok

Görgényi-havasok – A Mező-havas rétegei

95. rész
"Hogy mennyire meg tudnak öregedni a hegyek, ékes példája ennek a Mezőhavas. Valamikor heves, indulatos tűzhányó volt, amely közeli és távoli társaival együtt csak úgy szórta a súlyos lávát, ma pedig végtelen nyugalommal fekszik, széles alapon elterpeszkedve a Görgény, a Maros, a Nyárád és a Kis-Küküllő vize között. Örökre elmúlt viharos ifjúsága, s már túl van férfikora hegyeket alkotó munkás évein is. Öreg, széles hátú, hatalmas, lapos hegység, amelyen könnyű és kényelmes végigmenni, míg elérjük kráterét, amelyet elsősorban illet meg a Mezőhavas elnevezés."
Tavaszy Sándor: Mezőhavas - A Görgény-hegységben

Tavaszy Sándor kedvelt erdélyi tetője, a Keleti-Kárpátok belső vulkáni vonulatának vadregényes tagja, a Görgényi-havasok. A Maros völgye, a Gyergyói-medence, a Hargita, és a Sóvidéki-dombság határolta hegységet három részre osztotta a természet ereje. Bele is csapunk a közepébe: mindjárt a legmagasabb tömbjét, a Mezőhavas lepusztult rétegvulkánját ostromoljuk. A tar fejű havas oldalait sűrű erdők borítják, remek élőhelyet biztosítva a változatos élővilágnak. Az egykori kráter peremére a Gyergyói-medencéből emelkedünk, ahol újra meggyőződhetünk a makacs tényről: „ez a föld mindig székely volt és az is marad.”

Látnivalók / Székelyföld / Gyergyószék

Az 5000 székely lelket számláló Gyergyóalfalu arról is híres, hogy a Kárpát-medence egyik leghidegebb pontja. És melegséggel tölt el az Alfalu hűségről szóló története is, melynek egyik főhőse, István pap volt, aki 1567 – ben Csík és Gyergyó népének élére állva a Tolvajos-tetőn állította meg János Zsigmond seregét. így tartva meg katolikus hitében Csík és Gyergyó vidékét. Innen ered a pünkösdi csíksomlyói búcsú kultusza, ahová menet azóta is rendre az alfalvi keresztalja halad az élen.

A falu büszkesége a 800 éves templom, melynek kertjében István pap szobra fogadja a vándort.

Bővebben...

A Gyergyói-medence peremén, Borzont határában a természeti ritkaság számba menő nyírfaerdőn, a Nyíres rezervátumon keresztül visz utunk a Bucsin-tető felé. A Gyergyói-medencét és a Kis-Küküllő völgyét összekötő 1853-ban épült út hágója, a Bucsin kedvelt turisztikai központ. Főleg az alfalvi székelyek hétvégi üdülőhelye nyáron, mint gyalogtúrák kiindulópontja, télen, mint síparadicsom várja látogatóit. A tetőn a Bujdosó Panzió várja szállással és házias ételekkel a megfáradt vándort.

Bővebben...

A Bucsinról a Görgényi központi részének főgerincén futó jelzés kísér be a fenyves erdőbe, majd hamarosan letérünk a fő útvonalról. A turisták ritkábban, a vadászok annál inkább járják az összefüggő, sűrű fenyőerdőt. Nem véletlenül nevezi Zsigmond Enikő a Görgényi-havasokat Erdély vadaskertjének. A gazdag vadállományára: medvéire, szarvasaira, farkasaira, fajdkakasaira már a régmúlt idők uralkodói is előszeretettel vadásztak. Jól karbantartott erdei útjai is elsősorban ennek köszönhetők. A kaldera első kúját, a Ferenci láza tisztást délről kerüljük, majd a Görgényi-havasok legmagasabb ormára, a Nagy-Mező-havas felé vesszük az irányt. Csúcsán az időjárás kiszámíthatatlan, ám ha sikerül szép időben feljutnunk, csodás panoráma tárul elénk. A Mező-havas régebbi elnevezése a Szék-havas, mert Marosszék legjelentősebb hegysége volt.

Itt még a házak is a vadászatot szolgálják, a Cserepes fölött a Dürgő-házban azért úgy hírlik nemcsak a fajdkakas-vadászoknak, de szükség esetén a fáradt vándornak is jut éjjeli menedék.

A Cserepes-kőről remek kilátás nyílik a Görgény vonulataira, és a Sóvidéki dombságra.

Bővebben...

Szinte csak a Rapsonné várához igyekvő vándorok haladnak át Illyésmezőn. A falu fölött a hegyek legendáit a völgyek népéhez eljuttató Juhod-patakát követjük. Aztán kiérünk egy tág mezőre, ahol az Áprily-kút vízéből oltjuk szomjunkat. A természet nagy költője nagyon szerette és sokszor meg is énekelte a vidéket. Áprily ösvényén hatolunk be a napfényes bükkerdőbe, a vár gerincére.

Aki Rapsonné várához jön, ne várjon vaskos falakat, díszes maradványokat. Alig pár itt felejtett kődarab emlékeztet a lovagok korára. Rapsonné vára talán az Árpád-korban, a tatárjárás idején épült, a bucsini átjáró, a Kis-Küküllő völgye és Sóvidék védelmére, de úgy tartják, nem érte meg az Árpád-ház kihalását. Évszázadok óta hálni jár belé a lélek, mégis, hiába lettek már az enyészeté falai, legendái tovább hordozzák emlékét.

 

Bővebben...